Október 21-től látogatható a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió első nemzetközi kiállítása Európa Kulturális Fővárosában. A szíriai kulturális minisztérium engedélyével a feltárások anyagából a legszebb leletek érkeztek a pécsi kiállításra.
A tárlat alapvető célkitűzése, hogy megismertesse hazánk történetének egyik legfontosabb és európai szempontból is legjelentősebb időszakát a látogatókkal.
A keresztes hadjáratok (XII-XIII. század) a középkori Európa legnagyobb horderejű katonai és ideológiai mozgalma volt, egy nyugati történész találó megfogalmazása szerint ez volt a középkori Európa NATO-ja. A mozgalomban minden jelentős európai hatalom képviseltette magát. A keresztes hadjáratok kora, különösen a XIII. század fordulója az Európa-szerte ismert és elismert Magyar Királyság fénykora volt.
Ez volt egyben az az időszak is, amikor az eredetileg bizánci császárnak nevelt III. Béla és fia, II. András uralkodása alatt hazánk aktívan is bekapcsolódott a keresztes hadjáratok jelentette összeurópai mozgalomba: 1217-1218 folyamán Közép-Európában egyedülálló módon saját királya vezetésével önálló sereget küldött a Közel-Keletre.
A II. András vezette hadjárat diplomáciai sikertörténet volt, mely egyértelműen alátámasztotta a királyság európai léptékkel is jelentős státusát. II. András szentföldi útja során felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét, az Antiochiai hercegségben álló Margat várát, és komoly évjáradékot rendelt a vár fenntartására „örökkön örökké”. Így elmondhatjuk, hogy amennyiben ez az évjáradék rendszeresen megérkezett, a világ egyik leghíresebb, johannita kézben lévő keresztes vára részben magyar pénzből épült.
A szíriai kulturális minisztérium engedélyével a feltárások anyagából a legszebb leletek érkeznek a kiállításra. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió első kiállítása a margati kutatási program látványos eredményei mellett a Magyar Királyság szerepét, és kiterjedt, a Szentföldtől a Brit-szigetekig terjedő kapcsolatrendszerét mutatja be.
A tárlat kitér a XIII. század eleji Pécs városára és jelentőségére, valamint külön rész foglalkozik a pécsi régészek szíriai kutatási eredményeivel. A kiállítás október 21-én nyílik Pécsett a Művészetek és Irodalom Házában, ahol november 11-ig lesz látogatható.
