Nagy felhördülést keltett Pécsen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtöki nyilatkozata, amely szerint ötletpályázatot írnak ki hat nagyméretű Csontváry-kép elhelyezésére a festőzseni közel száz évvel ezelőtti akaratának megfelelően. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár azon nyomban leszögezte, hogy a Pécsen látható képek maradnak Pécsen. Akkor mi ez az új ötlet? Ennek próbáltunk utánajárni.
A múlt csütörtöki kormányinfón Lázár János bejelentette, hogy Csontváry Kosztka Tivadarnak a második világháború végén tett felvetése nyomán ötletpályázatot írnak ki hat nagyméretű Csontváry-festmény bemutatását lehetővé tévő kiállítóhely megtervezésére.
Az időzítés talán nem véletlen, hiszen július 5-én nyílt meg egy átfogó Csontváry-tárlat Budapesten, a Várkert Bazár melletti Honvéd Főparancsnokság épületében, ugyanakkor azzal a kikötéssel, hogy az ott látható, többségükben Pécsről odaszállított képek a kiállítás végeztével, az év végén visszakerülnek Pécsre.
A mostani ötlet nem aratott túl nagy sikert Pécsen, több ismert pécsi személyiség (például Vujity Tvrtko) emelt szót az elképzelés ellen, sőt Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, pécsi országgyűlési képviselő is sietve leszögezte, hogy további tíz évig még biztosan Pécsen láthatók Csontváry festményei.
Lapunk megpróbált utánajárni annak, hogy ki és miért vetette fel egy új Csontváry Múzeum létrehozásának ötletét.
[su_box title=”Ezt akarta Csontváry?” box_color=”#13b139″ title_color=”#ffffff”]Lázár János szerint a festőzseni a I. világháború végén felvetette egy olyan kiállítóhely létrehozását, ahol az ő hat festményét állítanák ki a hadiárvák megsegítése céljából. A politikus ezt mondta: „Csontváry mester annak idején, 1918-ra, az első világháború vége felé megálmodott egy múzeumot a hadirokkantak, hadiárvák és hadiözvegyek megsegítésére. Szeretett volna egy állandó múzeumot létrehozni hat képéből. Csontvárynak volt egy elképzelése hat képének kiállítására abból a célból, hogy ezzel segítse az I. világháborúban áldozatot hozott családokat. A történelem fintora, hogy egy boríték hátoldalára le is skiccelte, hogy milyen legyen a Csontváry Múzeum. Saját maga, a mester ugyan kezdetleges formában, de a saját múzeumával kapcsolatban egy elképzelést lerajzolt, s az pontosan megmondta, hogy melyik képeket, melyik hat nagy alkotását kellene ott elhelyezni. Gondolkodott azon is, hogy hová lehetne elhelyezni. 2018-ban lesz száz éve, hogy befejeződött az I. világháború, 2019-ben lesz száz éve annak, hogy Csontváry meghalt. Ezért azt javasoltam a kormánynak és a miniszerelnök úr erre kért bennünket, hogy írjunk ki egy ötletpályázatot Csontváry álmának megvalósítására…”
[/su_box]
Kerestük a Miniszterelnökséget, ám onnan sok újat nem tudtunk meg. Annyit közöltek, hogy mivel nagyon friss és „képlékeny” az elképzelés, „nagyon az ügy elején vagyunk”, egyelőre nem tudnak további információval szolgálni a pályázattal és a fejleményekkel kapcsolatban, így türelmet kértek feltett kérdéseink megválaszolására.
Szintén érdeklődtünk néhány, világhírű gyűjteménnyel rendelkező megyeszékhely – Debrecen, Kaposvár, valamint az ötletet megfogalmazó Lázár János egykori városa, Hódmezővásárhely – önkormányzatánál, mi az álláspontjuk az ötletpályázat kapcsán, különös tekintettel arra, hogy mekkora érvágás lenne számukra, ha egy új kormányzati elképzelés megvalósulása során felmerülne néhány náluk látható világhíres festmény (Munkácsy vagy Rippl-Rónai alkotásainak) áthelyezése. Tőlük egyelőre nem kaptunk visszajelzést.
Az mindenesetre jelzésértékű, hogy még javában tart a fővárosi Csontváry-tárlat, nem mellesleg már a pécsi alkotások nyári elszállításakor is felerősödtek újból azok a félelmek, amelyek a pécsi múzeum „elsorvasztását” illetően kaptak szárnyra. Azt csak remélni lehet, hogy a kormány állja a szavát és a pécsi festmények mindegyike visszatér a baranyai megyeszékhelyre, hogy a jelenleg zárva tartó Csontváry Múzeum jövő februári újbóli megnyitásakor ismét megcsodálhassuk a festőzseni műveit.
