A szavazatok 91 százalékának feldolgozottsága után a hivatalos eredmények szerint a szocialista Francois Hollande 51,56 százalékkal megnyerte a francia elnökválasztást. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 48,44 százalékot ért el az elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában.
Francois Hollande-dal 17 év után tér vissza a francia baloldal a hatalom élére. Hollande az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfője Francois Mitterrand (1981-1995) után.
A mintegy 46 millió francia állampolgár 81,14 százaléka adta le szavazatát vasárnap este 8 óráig, 16,5 millióan szavaztak Hollande-ra, egymillióan kevesebben Sarkozyre, s kétmillióan érvénytelen szavazatot adtak le.
A franciák 1958 óta kilencedik alkalommal választották meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették.
A konzervatív Nicolas Sarkozy 1981 óta az első francia elnök, akit nem választottak újra, egyben 2009 óta az eurózóna tizenkettedik állami vezetője, akit leváltottak.
Hollande győzelme nem okozott meglepetést, hónapok óta ő számított a választás nagy esélyesének, az első fordulót a szavazatok 28,6 százalékával nyerte meg, a 27,1 százalékot elérő Sarkozyvel szemben.
Gérard Grunberg politológus szerint „az egyértelmű győzelemmel” megnyílt az út ahhoz, hogy a június 10-17-i nemzetgyűlési választásokon a baloldal elsöprő győzelmet szerezzen a parlament alsóházában is. A szenátusban tavaly ősz óta már ők alkotják a többséget.
A francia elitképzőn, az ENA-n végzett 57 éves Hollande 11 éven át irányította a Szocialista Pártot (PS), Correze megyében többször is képviselőnek választották, de kormánytag soha nem volt. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tíz százalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata, valamint kezelnie kell a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekedő elégedetlenségét is.
„A franciák ezen a május 6-án a változásra szavaztak azzal, hogy engem választottak meg köztársasági elnöknek” – mondta Hollande a választási székhelyének számító Tulle városában. Hozzátette: „Azoknak a választóknak, akik nem nekem adták szavazatukat, azt üzenem, hogy én mindenki elnöke leszek”.
„A hazánk jövőjéért felelős politikusként azt is érzékelem, hogy most Európa minket néz” – fogalmazott az új francia elnök, aki „biztos abban, hogy az európai országokban megválasztása megkönnyebbülést és azt a reményt jelenti, hogy a megszorítás nem lehet többé végzetszerűség”. Hozzátette: „Az én küldetésem mostantól az, hogy a növekedés, a munkahelyteremtés, a prosperitás, röviden a jövő dimenzióját adjuk meg az európai építkezésnek”.
Ezzel egy időben a német kormány szoros együttműködést ígért az új francia elnöknek.
A német kancellár telefonon gratulált az új szocialista francia elnöknek és meghívta Berlinbe. „Angela Merkel felhívta telefonon és gratulált a megválasztásához. Megvolt az első megbeszélés, és megegyeztek abban, hogy Európa érdekében együtt fognak dolgozni a francia-német kapcsolat erősítésén” – közölte Pierre Moscovici, aki Hollande kampányfőnöke volt. Hozzátette: „Merkel meghívta az elnököt Berlinbe, s ő beiktatása után gyorsan el is fog utazni hozzá”.
Hollande már korábban jelezte, hogy első útja Berlinbe vezeti annak érdekében, hogy meggyőzze a német kancellárt a márciusban elfogadott európai stabilitási paktum módosításáról. Erre a várhatóan legkésőbb május 15-én tartandó elnöki beiktatás után kerülhet sor. A szocialista politikus a fiskális paktumot kiegészítené egy, a gazdasági növekedést elősegítő passzussal.
David Cameron brit miniszterelnök és más európai vezetők mellett az Európai Bizottság elnöke is üdvözölte a franciaországi elnökválasztás győztesét, s meggyőződését fejezte ki, hogy számíthat a szocialista politikusra az európai integráció előmozdításában és Európa gazdasági növekedésének újraindításában.
José Manuel Barroso közleményében hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság fellendítését tekinti közös célnak, hogy beindítsák a szilárd alapokon nyugvó és új munkahelyek forrásul szolgáló tartós növekedést. Barroso jelezte: osztja a francia politikusnak azt a meggyőződését, hogy a növekedésbe és a nagy infrastrukturális hálózatokba kell beruházni, fenntartva ezzel együtt a költségvetési konszolidáció és az adósságcsökkentés irányát.
Barroso méltatta a távozó francia államfőt, Nicolas Sarkozyt, aki „az euró egyik szenvedélyes védelmezője és partnereinek, köztük az EU-bizottságnak a támogatásával az új európai gazdasági kormányzás egyik építője volt”.
A 2007-ben elsöprő győzelemmel megválasztott Sarkozy öt év alatt minden idők legnépszerűtlenebb köztársasági elnökévé vált. Az 57 éves politikus vasárnap este harminc éves politikai karrierje legnagyobb vereségét szenvedte el.
„Ez óriási kudarc egy kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező jelölttel szemben” – mondta Stéphane Rozes politológus. Hozzátette, hogy „(Sarkozynek) nem a politikáját büntették meg a választók, hanem azt, ahogyan politizált”. Sarkozy esélyeit rontotta, hogy az első fordulóban kiesett jelöltek közül egyik sem támogatta, és saját táborában is teljesen elszigetelődött.
A leköszönő államfő arról biztosította a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniójának vezetőségét, hogy nem ő fogja vezetni a nemzetgyűlési választások előtt a párt kampányát. Később, hívei előtt tartott beszédében utalást tett arra, hogy a jövőben „másfajta feladat” várja, de azt nem mondta ki egyértelműen, hogy visszavonul a politikától.
