Az egyik legismertebb Grimm-mese nyomán született meg az a történet, amely szeptember 26-tól a Pécsi Harmadik Színház színpadán elevenedik meg. Thuróczy Katalin író-dramaturg több meséből gyúrta hétszereplőssé a mostohatestvér leányok tanulságos esetét. Látványos, a gyermeki képzeletet elindító, érzelmekre ható produkció lesz ez – ígéri a rendező, Steiner Zsolt.
Képgalériáért klikk a képre!
Kortárs drámák és gyermekszínházi előadások – e két vonulat évtizedek óta markánsan tetten érhető a Pécsi Harmadik Színház repertoárján. A mesék terén mindig nagy kérdés: ősbemutató legyen-e vagy klasszikus történet? Miként az utóbbi időben oly gyakran, most is klasszikus műre esett a választás.
– A Holle anyó nagyon ismert Grimm-mese, legalábbis remélem, hogy a szülők még mindig efféléket olvasnak esténként a gyermekeiknek – kezdi beszélgetésünket az előadás rendezője, Steiner Zsolt. – Az alaptörténetnek négy fontos szereplője van: Holle anyó, a mostoha és a két lány. Thuróczy Katalinnal átnéztük a Grimm-meséket olyan jellegzetes figurák után kutatva, akik többször fölbukkannak, és adaptálhatók ebbe a történetbe is. Így került a mi mesénkbe a két ördög, s az a varázsló, aki önmagát változtatta békává, és csak egy csók oldhatja fel a bűbáj alól. Érdekes, hétszereplős történetté kerekedett hát az eredeti mű.
– Milyen látványvilág tárul elénk?
– Egyszerű terekben szeretek gondolkodni, s ez nemcsak pénz és technikai felszereltség kérése, de fontos egy produkció utaztathatósága szempontjából is. Ráadásul szentül hiszem, hogy nem kell a közönség szájába rágni semmit, csak engedni kell, hogy működjön a fantáziájuk. Mindig látványos díszletre törekszem, s lám, most különösen sok trükköt kell a színpadon megoldani, hogy a csoda a gyerekek szeme előtt történjen meg. Várady Zsóka nagyszerű, szín- és formavilágában klasszikus jelmezei ebben sokat segítenek. S ha már az alkotóknál tartunk: Bókai Zoltán kísérőzenéje a Disney-filmek világát idéző, dallamos muzsika, már-már slágergyanús, és remélem, az előadás végére a gyerkőcök dúdolni is fogják. A kicsik nagyon kiéhezettek a szépre, és az az igazi, ha egy előadás egyszerre játékos, humoros, és az érzelmekre is tud hatni.
– Mely korosztálynak ajánlható a Holle anyó?
– Óvodástól felső tagozatosig bárkinek, és arra is mindig nagy gondot fordítunk, hogy a gyermekeket kísérő felnőttek is megtalálják előadásunkban a szórakozást, ezért most is elrejtettünk számukra néhány nyelvi poént, leleményt. Nagyon kemény próbaidőszakon vagyunk túl, de remek hangulatban zajlott a munka. Ha egy kicsit sikerül ebből átadnunk a gyermekeknek, akkor ők is megtalálják benne a saját örömüket, és tudnak a látottakon nevetni, de elérzékenyülni is, találkoznak az igazi érzelmekkel, értékekkel, erkölcsi normákkal, és kapnak valamit, ami a szívükre-lelkükre hat.
– Kik keltik életre a mesefigurákat?
– Általában a megszokott gárdával dolgozom, ám ezúttal Krasznói Klára, Tamás Éva, Széll Horváth Lajos, Fischer Lilian és Götz Attila mellett két új név is fölbukkan a színlapon: Kasziba Zsuzsannáé, aki a komlói Súgólyuk amatőr színjátszó csoport oszlopos tagja, valamint Cseporán Zsolté, aki a pécsi PISZT diákszínjátszó körbe jár. Számomra az a legnagyobb élmény, amikor mosolyogva, egymásnak mesélve jönnek ki az előadásról a nézők. Remélem, ezúttal is így lesz!
