Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint fontos a szembenézés a múlttal, és két éve új korszak kezdődött, már határozottan „nevén lehet nevezni a dolgokat”, beszélni lehet arról, amiről sokáig nem lehetett.
Az államtitkár a nemzetközi sajtó képviselőinek tartott tárlatvezetést hétfőn a Holokauszt Emlékközpontban a magyarországi holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából. Mint az eseményen kiemelte, Magyarország a tavalyi soros EU-elnöksége idején igyekezett előtérbe helyezni a kulturális sokszínűséget, bemutatni az országot és Közép-Európát, amelynek kultúrájához a zsidóság is elválaszthatatlanul hozzátartozik. A zsidó közösségek hidat képeznek az országok, országrészek között – mutatott rá. Megjegyezte: Budapesten máig jelentős zsidó közösség él.
Hangsúlyozta, az első Orbán-kormány idején, 1999-ben született döntés a Holokauszt Emlékközpont létrehozásáról, amely – mint mondta – az egyik legfontosabb helyszíne a történelemről folytatott párbeszédnek. Ugyancsak ez a kormány határozott úgy, hogy 2001-től minden évben április 16-án tartsák a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját – idézte fel.
A magyarországi zsidók gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
Kovács Zoltán azt mondta: az első világháború rombolása vezetett oda, hogy egy kiemelt népcsoporton keresztül gyakorolták a „gonosz ideológiát”, a közösségek harmonikus együttélése egyik pillanatról a másikra foszlott szét.
Mint fogalmazott, a holokausztban annak univerzalitása a „legmegdöbbentőbb”, az, hogy faji alapon a gyermekektől az idősekig mindenki áldozat lehetett.
Mint kiemelte, hogy ne fordulhasson elő ismét hasonló, megfelelően kell beszélni a történtekről, és azokra időről-időre emlékezni kell.
