Mandulavirág Kulturális Konferencia címmel a kultúrának a családok megerősítésében játszott szerepét bemutató tanácskozást rendeztek pénteken Pécsett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kultúráért felelős államtitkárságának szervezésében.
A területért felelős államtitkár, Hoppál Péter az esemény előtt tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a családok évéhez kapcsolódva a konferencia előadói végigjárják annak lehetőségeit, hogy a kultúra miként járulhat hozzá a családok megerősítéséhez, és a legnagyobb probléma, a demográfiai csökkenés visszafordításához.
A kormány kultúrpolitikai intézkedéseinek részleteire is kitérve közölte, hogy a 2014 és 2020 közötti európai uniós finanszírozási ciklusban Magyarország 103 milliárd forintot használ fel kulturális, és azon keresztül társadalomjavító célokra.
A konferencia megnyitóján mondott köszöntőjében Hoppál Péter azt hangoztatta: „a nyugat-európai trenddel szemben Magyarország úgy döntött, hogy a demográfiai problémát nem a bevándorlás eszközével kívánja kezelni, hanem a családok megerősítésével”.
A kormány célja, hogy a jelenlegi 1,5-ös termékenységi rátát 2,1 fölé emelje – hangsúlyozta a politikus, aki szerint „eközben a világ más részein a család leértékelésének és a nemi szerepek relativizálásának korát éljük”. Úgy vélte, a „gender-jelenség” azt próbálja sugallni, hogy a család ósdi, elavult társadalmi forma.
Hoppál Péter történelmi változásnak nevezte a kistelepülések kulturális normatívájának többszöri emelését, és felidézte, hogy az ágazat infrastruktúrájának – köztük több emblematikus fővárosi és vidéki intézménynek – a megerősítésére, megújítására és gazdagítására az elmúlt négy évben 650 milliárd forint jutott.
Závogyán Magdolna kultúráért felelős helyettes államtitkár előadásában stratégiai kérdésnek nevezte, hogy a család szerepét meghatározzák a kultúrában és kultúra szerepét újrafogalmazzák a család érdekében.
A 2010-ben bekövetkezett „családbarát fordulat” konkrét intézkedéseire térve szólt a családtámogatási összegek jelentős növekedéséről, az Erzsébet-program eredményeiről, a Kincses kultúróvoda pályázati programjairól, illetve arról is, hogy több mint egymillióra nőtt az ingyenes tankönyvben részesülő tanulók száma.
Az eredmények között említette még a diákcsoportok számára díjmentes vasúti utazással megközelíthető kulturális intézmények számának jelentős emelkedését, a múzeumi látogatók kedvezményeit, a Múzeumok éjszakájának és a Múzeumok Őszi Fesztiváljának programjait.
A népmesék anyanyelvi kompetenciafejlesztő szerepének erősítésére országszerte 14 mesepont jön létre – tette hozzá a helyettes államtitkár, aki egyúttal felhívta a figyelmet a Csoóri Sándor Program pályázati lehetőségeire is.
Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy a nemzetpolitika terén nagyon jó eredményeket ért el a kormány 2010 óta. Ezek között említette a határon túli magyarokért való felelősségvállalást rögzítő Alaptörvény elfogadását, illetve az állampolgársági törvényt, amelyet a magyar nemzet és közigazgatás sikertörténetének nevezett.
A magyarországi programokkal párhuzamosan a kormány idén meghirdette a külhoni családok tematikus évét – jelezte a politikus, aki a többi között beszámolt arról is, hogy határon túli vállalkozásfejlesztésre, a kisközösségek támogatására és az egészségfejlesztésre is írnak ki pályázatokat 2018-ban.
A konferencián Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az Operakaland, Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a pedig a Kultúrkaland iránytű elnevezésű program eredményeiről számolt be. A tanácskozáson előadást tartott F. Földi Rita pszichológus, a Károli Gáspár Egyetem tanszékvezetője, továbbá Nagy Csaba, a Baranya Megyei Közgyűlés fideszes elnöke is.
