A választásokon a Baranya 2-es választókerületben induló fideszes Hoppál Péter képviselő, kulturális államtitkár lapunknak beszélt arról, hogyha baloldali, liberális kormány veszi át a hatalmat, akkor búcsút mondhatunk az eredményeknek, terveinknek, hiszen akkor kinyitják a kapukat az illegális bevándorlók előtt. Az államtitkár közölte: az elmúlt években megtöbbszörözték a pécsi kulturális létesítmények és több fesztivál állami finanszírozását is.
– Kulturális államtitkárként milyen hatása volt arra, hogy Pécs is részesüljön a forrásokból?
– Az elmúlt négy évben helyzeti előnyt adott, hogy Balog Zoltán miniszter a kulturális terület irányítására egy olyan politikust kért fel, aki a kultúra városából, Pécsről érkezett, hiszen a decentralizációs kulturális törekvéseket meg tudtuk erősíteni. Rengeteget dolgoztunk, amivel az előző, 2010-14 közötti kormányzati ciklus által elfogadott kultúrpolitikai kormánydöntések számát megnégyszereztük. Történelmi jelentőségűnek nevezhető ez az időszak, amelyben szakértői vélemények szerint a millenniumi időszakhoz hasonló kulturális léptékű infrastruktúrafejlesztés és társadalmi megújulás valósul meg.
– Pécs esetében ez mit jelentett?
– Ebben a fellendülésben Pécsnek is helye és szerepe van, hiszen az egész országnak jó, ha erős vidéki kulturális centrumai vannak. Még 2011-ben sikerült elérnünk, hogy évi 500 milliót adjon a kormány a Zsolnay-negyed és a Kodály Központ fenntartására, amit megnégyszereztük, idén 1,9 milliárd forintot, jövőre már 2 milliárdos támogatást nyújt a kormány a pécsi kultúrára. Mindezt a Modern Városok Programban rögzítettük is. Szerintem ahogy például a Művészetek Palotáját sem a helyi önkormányzatnak kell fenntartania, mint országos jelentőségű intézményt, úgy az EKF-ben létrejött országos jelentőségű pécsi kulturális intézményekre is ezt az elvet kellett érvényesíteni.
– A pénzügyi háttér megteremtése mellett természetesen fontos, hogy milyen mértékben sikerült elérni az embereket?
– Az egyik célunk a kulturális kormányzatban az volt, hogy megerősítsük az alulról jövő kezdeményezéseket. Külön alapból támogatjuk már a népzenei- és néptáncegyütteseket, megerősítettük azokat a szervezeteket, akik aktív szerepet vállalnak a kultúra terjesztésében. Így a fiókkönyvtárak 75 százalékát felújítottuk, amit idén teljessé szeretnénk tenni. Mindezek mellett a könyvtárbuszok eljutnak Baranya 285 településére és az országban évente közel 7000 kulturális közfoglalkoztatott állt munkába, olyanok, akik korábban munkanélküliek voltak – ennek Pécsett is érzékelhetjük a hozadékát. Új fesztiválokat is alapítottunk, és komoly kormányzati támogatást adunk számos programnak. Sikerült elérni, hogy külön soron szerepeljen a költségvetésben a vidéki fesztiválok támogatása – erre idén már 750 milliót különítettünk el. Támogatjuk például az egyik legsikeresebb fesztivált, a Zsolnay Fényfesztivált, a POSzT-ot, de az egyre népszerűbb Komlói Amatőr Színházi Találkozót, vagy a busójárást is. Sikerült a kulturális normatívát is megemelni, leginkább az apró falvaknál jelentett hatalmas változást; amíg korábban pár százezer forintot kaptak, addig idén már 1,8 milliót. A megyei jogú városok, így Pécs esetében is több mint 10 százalékos emelkedést értünk el e téren. Az általam életre hívott programok közül kiemelném a Mandulavirágzás kulturális konferenciát, amely a kulturális kérdésekkel foglalkozik, valamint a Cirfandli estéket, amelyeken Kossuth-díjas, Széchenyi-díjas személyiségekkel beszélgetünk, ezzel is tisztelgünk a pécsi művészek, tudósok előtt.
– A mandátuma hamarosan lejár, mit tartana a következő időszakban elvégzendő feladatnak?
– Az én választókerületem része Uránváros, a Mecsekoldal egy része, a Keleti városrész, Baranya második legnagyobb települése, Komló, egy feltörekvő kisváros, Kozármisleny, és 15 falu is. A megyeszékhely fejlesztésének elősegítése mellett tehát ezeknek a településeknek a képviselete is kiemelten fontos. Pécsen és a nehezebb helyzetben lévő Komlón is van még feladat, a rendszerváltás, a szocialista ipar összeomlása után mai napig elsődleges fontosságú a munkahelyteremtés, az iparosodás. A kozármislenyiekkel szövetséget kötöttem, hogy szép sorjában történjenek a fejlesztések, nagyjából 4 milliárdnyi forrás érkezett hozzájuk. A falvakban volt, ahol a csapadékvíz elvezetésére, máshol a szennyvízcsatornára kellett forrást találni, vagy éppen iskolát, óvodát kellett felújítani. Úgy látom, hogy a falvakban a tíz évvel ezelőtti kilátástalansághoz képest, ma már elmondható, hogy jobb azokban élni.
– A megyeszékhelyen milyen fejlesztéseket tartanak fontosnak?
– Emlékezetes, hogy az iskolák majdnem rádőltek a gyerekekre, három életveszélyes iskolában tanultak, gazdátlan volt a város a szocialisták idején. Pécsen folyatni szeretnénk az óvodák, iskolák felújítását, továbbá egy nagyszabású útfelújítási programot szeretnénk indítani. Legfontosabb cél, hogy Pécs esetében meg kell találnunk azokat a kitörési lehetőségeket, amikkel térségi központtá tehetjük a várost, és amikkel az elvándorlást meg lehet állítani. Ebben nagy szerepet vállalhatna az egyetem is, de ahhoz dinamikusabb szemléletre van szükség a PTE részéről is, például a paksi beruházásban is jóval nagyobb szerepet kaphatna az intézmény. Nem egy saját sebeit nyalogató, depressziós várost kell látnunk magunk előtt, hanem új stratégai célrendszert, új pályára kell állítani Pécset, ebben eddig és a jövőben is partner lesz a kormány. Minden lehetőséggel élnünk kell, mivel nem sikerült még mindent megújítanunk.
– Az ellenzék keményen kritizálja a kormányt. Ön szerint milyen eredményeket tud felmutatni a mostani kabinet?
– Csak néhány példa: a kormány Európa legbőkezűbb családtámogatási rendszerét hozta létre, a családi adókedvezménnyel nagyon sokan jártak jól, a rezsicsökkentéssel visszaadtuk a szocialisták által elvett 13. havi bért, ezenkívül az adócsökkentéssel a korábbi 30-35 százalékos személyi jövedelemadó 15 százalék lett, ahogyan a vállalati nyereségadó 19 százalékos kulcsát 10 százalékra mérsékeltük. Jelenleg 4,2 százalékos a gazdasági növekedés, de 10 éve, a baloldal idején volt olyan, hogy 7 százalékkal zsugorodott a gazdaság teljesítménye. A pécsiek, baranyaiak is azt tapasztalhatják, hogy mindenki léphet egyet előre, a családok egyre erősebbek, miközben a külföldi hitelminősítők szerint már nem bóvli, hanem a befektetésre ajánlott kategóriába került hazánk. 2015-ben azonban megtapasztalhattuk, hogy a pécsi vasútállomást is ellepték a migránsok, és az ellenzék részéről akkor olyanokat lehetett hallani, hogy bármelyik migráns, aki idejön, jobb, mint a magyarok. Aki így gyűlöli saját nemzetét, az vessen számot a lelkiismeretével. A baloldal leszerepelt, sorskérdésünk az, hogy a tőlünk néhány tíz kilométerre lévő kerítés megmarad-e, és hogy az Orbán-kormány továbbra is meg tudja-e védeni hazánkat az illegális bevándorlóktól. Mert ha újra egy baloldali, liberális kormány jön, akkor nem lehet kétségünk afelől, hogy kinyitják a kapukat, végrehajtják a Soros-tervet és akkor búcsút mondhatunk az elért eredményeinknek, a biztonságnak, a terveinknek, a fejlődésnek.
