Hoppál Péter, Pécs fideszes országgyűlési képviselője Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester felkérésére a tavaly szeptemberben megalakult tényfeltáró bizottság mintegy nyolc hónapos munkája eredményeként elkészült 45 oldalas jelentés tartalmából adott összegzést a pécsi közgyűlés legutóbbi ülésén. A bizottság elnöke szerint sok hibát kijavított a mai városvezetés a számtalan negatív örökségből, de még maradt feladat.
– Miként működött ez a bizottság?
– A bizottság szakmailag a lehetőségekhez mérten lefedte az önkormányzati világot, a vállalkozói szférát, az elemző közgazdász és az ellenőrző könyvvizsgálói munkaágat. Itt köszönöm meg Rappai Ágnes, Schneider János, Soó László és Madár Péter munkáját. A közgyűlés előtt tett szóbeli beszámolóm után az ellenzéki hozzászólók is elfogadták: megkérdőjelezhetetlen a bizottság objektivitása és szakmai kompetenciája. Inkább az volt a kérdés részükről, hogy miért nem láttak bele a munkába. Egyrészt azért, mert ez egy zárt munkafolyamat volt, az első öt hónapban üléseztünk és bekértük 1990-től a rendelkezésre álló szükséges dokumentumokat, majd a különböző területeket felosztottuk egymás között. Februárra már konkrét fejezettervekkel rendelkeztünk, így ezt követően fésültük össze a különböző írott elemzéseket. Ez nem önkormányzati bizottság volt jogilag, ezért sem képviselőket bízott meg Pécs polgármestere.
– Kritikus és önkritikus is volt az elkészült tanulmány, hiszen a 2009 előtti és az az utáni éveket is áttekintette. Milyen következtetést tudna levonni összességében a jövőt illetően is?
– A tényfeltáró bizottságnak nem a javaslattétel volt a feladata, hanem az, hogy pontos képet adjon, szembenézzen a múltbéli gazdasági folyamatokkal és a jelenlegi helyzettel. A kritikus és önkritikus jellemzés szerintem azért nem helytálló, mert a bizottsági tagok nem így gondolkodtak, annak ellenére, hogy a bizottságnak volt két tagja, akik sok évvel ezelőtt baloldali, illetve jobboldali képviselők voltak. Nem azt mondták, hogy van a mi korszakunk és az ő korszakuk, az álláspontok nem függtek attól, hogy éppen melyik politikai kurzusról van szó, ezért is lett objektív a beszámoló. A 2009 előtt elkövetett hibák száma eleve sokkal több, hiszen hosszabb időt ölel fel, mint 2009 után. Ne feledjük, hogy nem az adósság zömét okozó szocialista kormány, hanem a jobboldali Orbán-kormány vette át 2014-ben az önkormányzatok adósságát, amelynek 80-90 százalékát a szocialisták vették fel, hagyták itt a pécsiek nyakán. A bizottság elnökeként – mint fideszes politikus – a 2014 utáni időszak kapcsán lehetek önkritikus. A dokumentum is bemutatja, hogy ez a négy év sem volt elegendő arra, hogy a rendszerváltás után nehéziparát elvesztő, majd az EKF vállalása miatt is nehéz fenntarthatósági helyzetbe került, a globális válság után teljesen legyengült város gondjait megoldja a mai városvezetés. Nem tudott úrrá lenni egyelőre Pécs azon, hogy a városi cégek hitelállományát – amelynek a gyökere szintén a szocialista időszakban van – csökkentse. Újabb problémák ugyan nem keletkeztek, de az évtizedek óta fennálló gondokat még nem tudtuk maradéktalanul kezelni.
– Az elmúlt napokban az alkotmányt is módosította a Parlament, méghozzá 160 igen szavazattal, ami 80 százalékos többséget jelent. A pécsiek számára mit jelenthet az Alaptörvény megváltoztatása?
– A pécsiek 2015-ben tapasztalhatták meg a vasútállomáson, hogy mit is jelent a tömegessé vált illegális bevándorlás. Azt követően, hogy a szerb határt lezárta a kormány, a horvát határ felé indultak meg a migránsok, de miután lezárta ezt a határt is a kormány, a nyomás megszűnt. Azt megelőzően azonban naponta tízezer, magát nem azonosító migráns lépte át a magyar határt, zúdult be az Európai Unióba. A migrációnak több tízmilliós utánpótlása van Afrikából, a keleti országokból, így ha nem állunk ki hazánk szuverenitása mellett, nem védjük meg a kultúránkat, akkor egy visszafordíthatatlan folyamat következtében bevándorlóország leszünk – nincs középút. Ezt kezdik felismerni az uniós országokban is, a magyar bevándorláspolitika megítélése is hatalmasat változott. A korábban hazánkat keményen bíráló Angela Merkel német kancellár ugyanis nemrég azt mondta, a magyar-szerb uniós külső határ védelmével Magyarország Németországot is védi, bizonyos értelemben helyettük végzi el a munkát. A V4-ek mellett Ausztria és Olaszország, de maga az amerikai és az orosz elnök, illetve az izraeli miniszterelnök is elismeri a határozott magyar álláspontot. A mostani alkotmánymódosítás pedig történelmi lépés, hiszen Európában elsőként mondtuk ki az alkotmányban, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.
– Több pécsi politikus is tagja a Parlamentnek, mit szól az ő döntésükhöz?
– A magát a kampányban még függetlennek beállító, mára már az MSZP-Párbeszéd-frakciószövetségben ülő Mellár Tamás nemet mondott hazánk szuverenitásának megőrzésére, és az alkotmányos országvédelem ellen voksolt. Ez nem is meglepő, hiszen Mellár már évekkel ezelőtt is a betelepítés mellett érvelt. (Megjegyzendő, hogy a 199 képviselőből csupán öten voksoltak nemmel…)
Az a Tóth Bertalan, aki MSZP-sként nem vállalta fel, hogy elinduljon a pécsi egyéni képviselői helyért, hanem maga előtt tolta Mellár Tamást, kicselezve a választókat, még arra sem méltatta a pécsieket, hogy felvállalja a véleményét, ő nem vett részt a szavazásban. Az LMP-s Keresztes László Lóránt ugyanígy tett. Az is jól látható, hogy a Fidesz ugyanazt mondta 2015-ben is, mint most, míg az MSZP, az LMP vagy a DK összevissza beszél. Az is kiderült, hogy a kampányban csak a szavazatszerzés miatt mondták, hogy a kerítésnek maradnia kell, hiszen most nem szavazták meg az alkotmányos védelmet.
Ezeket állapították meg
A tényfeltáró bizottság külön vizsgálta az önkormányzat működésének 2009 előtti és utáni időszakát, ehhez csaknem 2900 oldalnyi dokumentumot tekintettek át. Megállapításaik között szerepel, hogy a pécsi gazdaság – a rendszerváltás veszteseként – sebezhető helyzetbe került, amelyet tovább súlyosbított a 2010-es évek előtti gazdasági világválság. A globális környezet okozta nehézségeket a város rossz adottságai és az akkori sorozatos rossz politikai döntések is tetézték. Utóbbiak között említette a közösségi közlekedés korábbi „anomáliáit”, „a pénznyelő, van, de nincs” pécs-pogányi repülőteret, valamint a szocialista városvezetés 3,1 milliárd forintos „jutalombotrányát” is. A 2010-es Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt során létrejött intézményrendszer a gyenge helyi gazdasági környezet miatt nem fenntartható. Annak működtetéséhez évi kétmilliárd forintot biztosít a mai kormány.
A gazdaságfejlesztési koncepció hiánya további sodródást eredményezett, más hasonló méretű városokkal szemben a rendszerváltás után Pécsett csak „megmosolyogtatóan kicsi” ipari parkot hoztak létre. A város sok ezer gyermek sportolásának biztosításával bőven a kötelező feladatain túl teljesít, de ha bízunk egy fenntartható városban, az egészséges fiatalok jövőjében, akkor erre áldoznia kell a városnak.
Kiderült az is, hogy amikor azt vizsgálták, hogy a PTE-vel való együttműködések mennyiben járultak hozzá a város gazdasági fejlődéséhez, nagyítóval sem találtak ilyen fejezetet. Ugyanakkor azáltal, hogy a város 24 milliárd forintot átengedett a fejlesztési forrásokból a Modern Városok Program keretében az egyetemnek, bíznak abban, hogy a PTE katalizátor-szerepet tölthet be a közeljövő pécsi gazdaságfejlesztésében.
