Mind Horvátország, mind Szerbia jövője az uniós tagságban van – hangsúlyozta nyilatkozatában Stefan Füle bővítésügyi EU-biztos, üdvözölve Ivo Josipovic horvát és Boris Tadic szerb elnök megbékélési gesztusait.
Tadic csütörtökön a kelet-horvátországi Vukovár mellett található ovcarai emlékhelyen bocsánatot kért azokért a bűntettekért, amelyeket szerb fegyveresek követtek el 19 évvel ezelőtt. Ezután Josipoviccsal közösen felkereste az Eszék mellett fekvő Paulin Dvor falut, ahol 1991 decemberében horvát katonák szerb civileket mészároltak le bosszúból.
Füle fontos fejleménynek nevezte a közös látogatást, és úgy vélekedett: ezek az emlékhelyek a megbékélés jelképei lehetnek, példát mutathatnak az egész nyugat-balkáni térségnek. Az EU-biztos megjegyezte, hogy Brüsszel nagy fontosságot tulajdonít a jószomszédi viszonynak és a regionális együttműködésnek. Mint hozzátette, az ilyen magas szintű események lendületet adnak a kétoldalú viszony fejlesztésének, és „igazi európai szellemben segíthetik a még megoldatlan kétoldalú problémák rendezését”.
„Mind Horvátország, mind Szerbia jövője az Európai Unióban van, abban az unióban, ahol a megbékélés az alapvető jellemzők egyike” – fogalmazott Stefan Füle.
Az Európai Bizottság jövő kedden terjeszti elő jelentését az EU-bővítési folyamat helyzetéről. Ebben a médiának előzetesen kiszivárogtatott részletek szerint a brüsszeli elemzők megállapítják, hogy Horvátország a csatlakozási tárgyalások végső szakaszába érkezett.
Zágrábnak azonban még bizonyítania kell, hogy a korrupció elleni harc terén az uniós normákhoz igazította politikáját, javítania kell együttműködését a délszláv háborús bűnösök ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszékkel, szerkezetátalakítást kell végrehajtania a jelentős állami támogatásokban részesült hajógyártásban, valamint kezelnie kell a helyi média függetlenségének problémáit – tartalmazza állítólag a jelentéstervezet.
Szerbiáról – amelynek csatlakozási kérelmét az EU-tagállamok kormányait képviselő Tanács még csak a minap küldte át részletes véleményezésre az Európai Bizottsághoz – a médiaértesülések szerint egyelőre azt írják, hogy az ország felmutatott ugyan pozitív eredményeket a szervezett bűnözés elleni harcban, de több erőfeszítést kell tennie az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja terén. Belgrádtól teljes együttműködést várnak a hágai törvényszékkel. Brüsszel azt is igényli, hogy Szerbia „tanúsítson konstruktívabb hozzáállást” a tőle elszakadt Koszovónak a regionális kereskedelembe és együttműködésbe történő bekapcsolódását illetően, egyebek közt ismerje el a koszovói vámhatóságok által lepecsételt okmányokat.
