Folytatódó európai uniós finanszírozású projektek, csok és áfacsökkentés mind arra hivatottak, hogy a magyar építőipart fellendítsék. Infrastrukturális és lakásépítési dömpinget vártunk, a valóság azonban ennél árnyaltabb. Az építőipar aktuális helyzetéről, teljesítményéről beszélgettünk Szarkándi Jánossal, a Duna-Dráva Cement Kft. elnök vezérigazgatójával.
– Hogyan alakult ez az év az építőipar számára?
– Összességében elmondható, hogy 2017-ben bővült az építőipar, mégsem volt olyan mértékű a fellendülés, mint amit a csoktól és a csökkentett mértékű építőipari áfától vártunk. A lakásépítés terén ugyanez mondható el, a kezdeti optimizmust követően egyre óvatosabb becslések látnak napvilágot, és a dolgot csak tetézik az utóbbi időben tapasztalt munkaerő-piaci nehézségek, mint például a szakmunkás és szakemberhiány.
– Mit jelent ez a gyakorlatban?
– 2016-ban az azt megelőző évhez viszonyítva jelentős, 19 százalékos visszaesést tapasztaltunk az építőipar teljesítményében. Ekkor kevesebb uniós forrás állt rendelkezésre a nagy beruházások megvalósításához. Idén pozitív irányba mozdult a mutató, a 2015-ös szintet nagyjából szeptemberre sikerült megközelíteni, ezáltal az idei növekedés kompenzálni tudta a tavalyi visszaesést, a teljesítmény azonban egész évben hullámzó maradt. 2017 augusztusában az építőipari termelés volumene 36,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Augusztus tehát erős volt. A szeptemberi, megszokottól hidegebb, esősebb idő visszahozta az idei évre amúgy is jellemző ciklikusságot, amely ebben a hónapban a vártnál érezhetően gyengébb teljesítményt eredményezett. Október és november azonban ismét erősnek bizonyult. Az időjárás mellett a projektek ütemezése, indulása is generálja a visszaeséseket és növekedéseket.
– Ezek szerint sikerül a 2015-ös szintet átlépni?
– Bizakodóak vagyunk, és úgy látjuk, hogy a 2015-ös eredményeket, ha kismértékben is, de meghaladjuk.
– A gazdasági környezet a mostaninál jelentősebb növekedést indokolna…
– Így van, az új támogatási ciklus elindulásával az európai uniós források elméletileg újból rendelkezésre állnak. Ugyanakkor 2017-ben még leginkább csak a projektek kormányzati költségvetésből történő előfinanszírozása serkentette a piacot. A következő évben reményeink szerint az uniós kifizetések is beindulnak, amely jelentős mértékben járul hozzá az építőipar teljesítményéhez, bár egyes nagyprojektek indítását pont az uniós kifizetések körüli bizonytalanságok hátráltatják.
– Még mindig úgy tűnik, nehezen vergődik ki a gödörből az ipar. Miben látja a fellendülés lehetőségét?
– Szerencsére már messze van a gödör alja, de a hatását még érezni lehet. A válság idején az éves országos cementfelhasználás mértéke 2 millió tonna körül alakult, idén remélhetőleg meghaladja majd a 3 millió tonnát. Sajnálatos módon ennek több mint egyharmada import cement, pedig a magyar gyárak kapacitása megengedné a teljes mennyiség előállítását. Emellett egyre nagyobb teret nyer a piacon a sok esetben gyengébb minőségű ukrán cement is.
Mi azonban optimisták maradunk és előre tekintve a fejlődés mellett döntöttünk. A közelmúltban megvásároltuk a Readymix Hungária Kft-t, így növekvő beton üzletággal és térkő gyártással lépünk előre. Elsődleges célunk, hogy piaci helyzetünket tovább erősítsük. Az akvizícióval betonüzem hálózatunk országos lefedettségű lett, valamint térkő gyártással is szélesítettük tevékenységi körünket. Alapanyag-ellátó rendszerünket is bővítettük, a felvásárlással tehát kavics üzletágunkat is erősítjük. Váci Cementgyárunkban pedig egy közel 7 milliárd forintos környezetvédelmi beruházásba kezdtünk. Ezáltal a jelenleg is alacsony porkibocsátási értékek tovább csökkennek, fosszilis anyagok helyett sokkal több alternatív tüzelőanyagot tudunk majd használni, és az üzembiztonság is növekedni fog. Mindez hozzájárul a fenntartható termeléshez.
– Tekintsünk kicsit távolabb. Mit várnak 2018-tól?
– A következő két évben arra számítunk, hogy a tervezett nagyprojektek – például az út- és autópálya építések – elindulásával erősödni fog az építőipar teljesítménye. Ezt a képet kicsit árnyalja az unióból érkező források kifizetése körüli bizonytalanság, amely jelenleg is sok tervezett projekt elkészültének határidejét tolja későbbre. Amennyiben ténylegesen elindulnak a most még csak kezdeti szakaszban lévő projektek, akkor 2018 tekintetében legalább 10 százalékos növekedésre számítunk. (x)
