Miért lehet halálos a légszennyezés? Mik a környezetbarát fűtési módok? Hogyan fűtsünk fával? Egyáltalán, milyen fát használjunk és hogyan tároljuk a tűzifát? Mit ne égessünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a válaszokat a HungAIRy LIFE projektet bemutató új cikkünkben.
Egy hónapja, stílszerűen a Föld napján, április 22-én indult el az országos HungAIRy LIFE integrált program részeként a pécsi szemléletformáló kampány weboldala, a hungairypecs.hu, melyen minden fontos és érdekes információt megtalálhatunk a város levegőminőségének alakulásával kapcsolatban. A honlap – megannyi hasznos és fontos írott és szemléletes információ mellett – egy informatív bevezető videóval indult, melyet korábbi cikkünkben részletesen bemutattunk.
Sorozatunk egy légszennyezéssel kapcsolatos – szó szerint égető – probléma körbejárásával folytatódik: a lakossági tüzelésről újfent egy igencsak részletes videó került ki a honlapra, melyet érdemes bemutatni, és persze megtekinteni is. Ahogy pedig első cikkünk végén, most is megosztunk egy témába vágó kérdőívet, melyet mindössze pár perc alatt ki lehet tölteni, ezzel is segítve a város és az ország légszennyezettség elleni küzdelmét.
A HungAIRy LIFE projekt
De mi is ez a program? Érdemes feleleveníteni, amit már többször megírtunk: Pécsett egyre nagyobb gondot okoz a légszennyezettség, a kisméretű szálló por magas koncentrációja. A probléma megoldása érdekében az önkormányzat két szolgáltató cégével együtt részt vesz a HungAIRy LIFE integrált projektben.
https://www.pecsma.hu/top/hungairy-miert-fontos-a-tiszta-levego/
A projekt keretében különleges módszerek bevetésével fogják javítani a város levegőminőségét. A 2026-ig tartó – 10 magyar város és további szervezetek partnerségével megvalósuló – projektet a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. koordinálja. A program költségeinek 60 százalékát az Európai Unió, 40 százalékát a magyar kormány biztosítja.
https://www.pecsma.hu/zoldzona/kulonleges-modszerekkel-tisztulhat-pecs-levegoje/
Pécs összesen mintegy 1,6 millió eurót, azaz több mint félmilliárd forintot költhet olyan programokra, amelyek hozzájárulhatnak a levegőminőség javulásához, ezáltal a pécsi lakosok életminőségének és egészségi állapotának javulásához.
A légszennyezés halálos
A probléma súlyosságát mutatja be a kampány második videója is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 8 halálesetből egyet a légszennyezés okoz, ezért a levegőminőség javítása, a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése mindannyiunk közös érdeke. Ahogy azt bizonyára már sokan tudják, a légszennyező anyagok közül az egészségre a legnagyobb veszélyt a kisméretű szálló por jelenti (a 10 mikrométeres „PM10” elnevezésű vagy az ennél is kisebb átmérőjű, 2,5 mikrométer átmérőjű „PM2,5” nevű részecskék).
Fűtés: miért kell komolyan foglalkozni vele?
Talán kevesen gondolják, de Magyarországon a települések levegőminőségét a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés határozza meg, amit jól mutat a videóban is bemutatott adat: az elmúlt 15 évben a háztartások hozzájárulása az ország kisméretű szálló por kibocsátásához 50 százalékról 70 százalékra növekedett. Ezért kell tudatosan felülvizsgálni, hogy mivel és hogyan fűtünk!
A videóban prezentált adatok alapján jól látható, hogy Pécsett, különösen a fűtési szezonban mutat a szállópor koncentrációja kiugró értékeket. Ez azért lehet, mert a téli hónapokban a légköri viszonyok miatt a fa- és széntüzelésű fűtőberendezésekből származó füst nem tud elkeveredni, ennek eredménye pedig az a kellemetlen jelenség, amit sajnos mindannyian ismerünk: a szmog. Ilyen esetekben – mint az közismert – nem célszerű a szabadban tartózkodni, mivel a szmogban felgyülemlett szennyező anyagok tartós belélegzése fokozott egészségügyi kockázattal járhat.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint hazánkban évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következtében, az emberek élethosszát pedig átlagosan 6-18 hónappal csökkentheti a szennyezett levegő. A videóból kiderül, hogy az Országos Környezetegészségügyi Intézet már 2010-ben kimutatta, hogy a kisiskolások 30 százaléka szenvedett olyan légúti megbetegedésben, amely közvetlen kapcsolatba volt hozható az elavult lakossági fűtési berendezésekkel, a nem megfelelő minőségű tüzelőanyaggal, valamint a hibás fűtési technikákkal. A következőkben szó lesz mindezekről, az ugyanakkor jó hír, hogy – mint azt példák sora bizonyítja – lakossági összefogással és megfelelő intézkedésekkel viszonylag rövid idő alatt is jelentős javulás érhető el.
Környezetbarát fűtési módok
A leginkább környezetbarát fűtési mód a gázfűtés és a távhő használata, azonban ha fával, vagy vegyes tüzeléssel fűtünk, az alábbi lépések elsajátításával nem csak a kéményeken keresztül távozó káros anyag mennyiségét csökkenthetjük, de az optimális égést is kevesebb tüzelőanyag elégetésével érhetjük el, így a levegőnk tisztább, míg – és ez nem egy utolsó szempont – a pénztárcánk is vastagabb maradhat.
Milyen fával fűtsünk?
A megfelelő tüzelőanyag kiválasztása az első és legfontosabb lépése a tisztább és hatékony tüzelésnek – derül ki a videóból. Ha fával fűtünk száraz tűzifát, fapelletet, fabrikettet érdemes használni, így akár 20-30 százalékos fűtési költséget is megtakaríthatunk. Emellett jó tudni, hogy a keményebb típusú fafajták alkalmasak inkább tüzelésre: a bükk, a tölgy, az akác és a gyertyán.
A puhafák nem alkalmasak tüzelésre. A fenyőfajták a magas gyantatartalmuk miatt nem megfelelőek, a gyümölcsfák pedig – melyeknek egyébként alacsony a fűtőértékük – károsítják a tüzelőberendezéseket és a kéményt is. Tűzifa használata esetén rendkívül fontos az is – világít rá a videó – hogy odafigyeljünk a nedvességtartalomra: a frissen kivágott fa tömegének a felét víz adja, az ideális, úgynevezett légszáraz tűzifa nedvességtartalma 20 százalék alatt van.
Hogyan tároljuk a fát?
Azoknak, akik fával tüzelnek, a következőket kell tudniuk a tűzifa tárolásáról: a hasított fa szárításakor a lényeg az, hogy a fa minél nagyobb felületen érintkezzen a levegővel: ha nagy felületen éri levegő, gyorsabban szárad. Emellett fontos, hogy a legalsó réteg alatt hagyjunk nagyjából 15-20 centiméter magas légáteresztő réteget, amit különböző alátétekkel, vagy ráccsal oldhatunk meg. Érdemes a farakás mögött is 5-10 centiméteres levegőrést biztosítani. A fát jól szellőző és az időjárás viszontagságaitól, az esőtől védett helyen érdemes tárolni. A videó kitér arra is, hogy semmiképpen ne fóliázzuk le teljesen a farakást, mert az befülled, és korhadni kezd. Érdemesebb ezért a szabadban, kiugró vagy féltető alatt elhelyezni a fákat, így nem fogja eső érni, a szél viszont könnyebben átjárja. A megfelelő szárítási idő minimum 12 hónap.
Hogyan gyújtsunk be?
Ha rosszul gyújtjuk be a kályhát, akkor egyrészt légszennyezést okozunk, másrészt pénzkidobást is jelent, hiszen a kéményen kiszálló energia így nem hasznosul. A jó begyújtás titka két fontos szabály betartása, ezeket a videó is jól szemlélteti. A vastag fát alulra kell rakni, felfelé pedig fokozatosan vékonyabbakat egész a gyufaszál vastagságig. A tüzet felül kell meggyújtani, ahová a vékony fa kerül.
Ha kellően száraz a fa, és jól raktuk meg, egy szál gyufával be lehet gyújtani. A tűz így felülről lefelé, füstmentesen fog terjedni, a tökéletes égéshez szükséges magas hőmérsékleten. Ha jól rakjuk meg a tüzet, elkerülhetjük a nagy mennyiségben egyszerre keletkező úgynevezett fagázt, ami bizony robbanásveszélyes is lehet.
Mit ne égessünk a háztartási tüzelőberendezésekben?
Ez egy nagyon fontos kérdés, ha a lakossági tüzelés és a légszennyezés kapcsolatáról van szó. A legfontosabb, hogy a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, hiszen a hulladékok elégetése során mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe.
Csak hogy pár rossz példát említsünk: „kezelt” fa (tehát festett, lakkozott fa, például régi ablakkeret, ajtók, raklapok), rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap, építési fahulladék, színes és „fényes” papírhulladék, pet-palack, műanyag hulladék, használt autógumi, használt ruha, rongy, fáradt olaj és mindennemű üzemanyag. Hasonlóan káros az olcsóbb, rosszabb minőségű barnaszenek és a lignit használata, melyek elégetése során mérgező anyagok kerülnek a levegőbe. A zöldhulladékok nyílt téren történő elégetésével szintén veszélyes, rákkeltő anyagokat szabadítunk fel. A videóban egy beszédes adatot is láthatunk: 100 kilogramm avar és kerti hulladék elégetése akár 90 millió köbméter levegőt is elszennyezhet.
Mit tehetünk, ha erős, szúrós szagú füstöt érzünk?
A fenti kérdésre a válasz a videó alapján a következő: első lépésként próbáljuk meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel, bejelentést tehetünk az illetékes kormányhivatal járási hivatalában, ahol a panaszt kivizsgálják.
Végezetül pedig álljon itt a környezetbarát tüzelés „tízparancsolata”:
- Az igényeinknek és lehetőségeinknek megfelelő, a lehető legkörnyezetbarátabb tüzelőberendezést kell otthonunkba telepíteni.
- A tüzelőberendezést és a hozzá tartozó kéményrendszert szakember segítségével helyezzük üzembe.
- Felelős erdőgazdálkodásból származó tűzifát szükséges vásárolni.
- A tűzifát időjárásálló tűzifatárolóban kell szárítani legalább 12 hónapig.
- A tüzelőberendezést környezetbarát módon kell megrakni tűzifával és így is kell begyújtani.
- A tüzelés során biztosítani kell a szükséges égéslevegőt.
- Gondoskodni kell otthonunkban a megfelelő hőszigetelés kialakításáról.
- A tüzelőanyaggal takarékoskodni kell, a hőmérsékletet pedig takarékosan kell beállítani.
- Gondoskodni kell a tüzelőberendezés és a kémény rendszeres, szakember által történő felülvizsgálatáról és karbantartásáról.
- Soha nem szabad hulladékot, PET-palackot, kezelt fát, bútorlapot, színes papírt, ruhát vagy üzemanyagot égetni.
És ne feledjük: A tisztább fűtés életeket menthet!
Köszönjük, hogy válaszaival hozzájárul a város levegőminőségének javításához!
A LIFE IP HUNGAIRY (LIFE17 IPE/HU/000017) projekt az Európai Unió LIFE programjának támogatásával valósul meg.
(x)
