Két éve volt szó először arról az elképzelésről, amely szerint jó lenne, ha hungarikummá nyilvánítanák a harkányi gyógyvíz- és fürdőkultúrát. A lépések már megtörténtek az ügyben, kérdés, hogy a végső döntést hozó Hungarikum Bizottság mikor véli úgy, hogy a nemzetközi hírű létesítmény által nyújtott szolgáltatások is a nemzeti kincseink közé kerüljenek. Harkányban egyébként most a rubelválság veti vissza az orosz beutazókat.
2013 nyarán hozták létre a baranyai Megyei Értéktár Bizottságot, amelynek feladata a megyében található értékek felkutatása és – lehetőség szerint – a megyei értéktárba való felvétele. A megyei gyűjtemény jelenleg öt tagot számlál, így a Zsolnay Kulturális Negyedet, a Zsolnay-porcelán és -kerámiát, a Bikali Élménybirtokot, a Geresdlaki Gőzgombóc Fesztivált, valamint a harkányi gyógyvíz és fürdőkultúrát.
Ez utóbbi esetében merült fel ismét, hogy felvehetnék a hungarikumok közé. A megyei értéktár bizottság döntése értelmében ugyanis már elérhető közelségbe került a titulus elnyerése, miután a testület a Hungarikumok Gyűjteményébe is felterjesztette a megyei értéket. A cím nagyban hozzájárulhatna a kisváros gazdaságának fejlesztéséhez, bár erre még egy ideig, a Hungarikum Bizottság pozitív döntéséig várni kell.
Hegyi Ákos korábbi pécsi önkormányzati képviselő, a gyógyfürdő jelenlegi vezérigazgatója szerint már nem csupán hazánkból, hanem a Németországból érkező vendégek is felfedezték a harkányi víz gyógyító hatását, így például a bőr- és nőgyógyászati panaszok, mozgásszervi megbetegedések enyhítését is szolgáló kezelések mellett népszerű a körükben az ivókúra is.
Harkányban arról a korábbi elképzelésről sem mondtak még le, amely szerint nagy létszámú orosz „atomnyugdíjasokat” várnának gyógyulásra a kisvárosba. Ezt megerősítendő, a tavalyi év végén testvérvárosi megállapodást kötöttek Kurcsatov városával, amely település jelentős atomipari városnak volt tekinthető a közelmúltban.
– Oroszországból elég intenzív volt az érdeklődés a tavalyi év folyamán, elég sok beutaztató cég kereste meg a fürdőt és a kórházat is, hogy csoportokat, de egyéni utazókat is hoznának Harkányba. Ez nagyon prosperáló piacnak mutatkozott, de az augusztusban kialakult és jelenleg is fennálló orosz-ukrán konfliktus, az EU Oroszországot sújtó büntető szankciói, valamint a rubel csökkenő értéke teljesen megtörte a lendületet – fogalmazott a vezérigazgató.
A szakember hozzátette, hogy az igény mindenképpen meglenne erre a szolgáltatásra, ráadásul az orosz várossal kötött együttműködés lehetővé tette, hogy a két fél közötti adminisztrációs, pénzügyi és elszámolási kérdések gyorsabban folyjanak.
– Mind a fürdő, mind a kórház felkészült arra, hogy nagyobb létszámú orosz csoportokat fogadjanak, ám egyelőre sajnos napi 10-15 fős csoportok látogatnak Harkányba havonta.