„Az 563 éve történt nándorfehérvári diadal világraszóló esemény volt, mely kiemelkedik Magyarország történetének megannyi nyertes csatáinak sorából is” – mondta Páva Zsolt polgármester a győztes csata emléknapján rendezett ünnepségen, a győztes küzdelmet vezető Hunyadi János szobra előtt.
Kevés olyan pillanat van Magyarország történelmében, amely egész Európában elismerést váltott ki. Nándorfehérvár hősei 1456-ban a kor legfelkészültebb, legnagyobb és legerősebb hódító hadseregével szemben tudtak nem várt győzelmet aratni. Ez a diadal a keresztény hitnek és az összefogásnak volt köszönhető, hangzott el azon a hétfőn délelőtt megrendezett megemlékezésen, melyet a történelmi győzelem legfontosabb hősének, Hunyadi Jánosnak a város egyik legismertebb jelképé vált lovasszobra előtt tartottak a Széchenyi téren.
Ahogy azt Páva Zsolt, Pécs polgármestere mondta, az 563 éve történt diadal világraszóló esemény volt, mely ugyanakkor kiemelkedik Magyarország történetének megannyi nyertes és vesztes csatáinak sorából is.
– Egy olyan összecsapásra került sor Nándorfehérvárnál, melynek során egy elképesztően offenzív nagyhatalomnak kellett útját állni úgy, hogy az esélyek nem álltak mellettünk. A győzelem okaként sok minden említhető, elsősorban az, hogy egy komoly összefogás jött létre az országban, melynek fő támasza Hunyadi János volt. Hunyadi nagyszerű államférfi és katona volt, aki tudta, hogy az ország sorsa azon múlik, hogy meg tudjuk-e tartani a déli határvidéket. Miután a győzelmet követően elvitte a pestis, az ország erős vezető nélkül maradt. A török offenzívát ugyan 70 évre megállítottuk neki köszönhetően, de hosszú távon ez nem sikerült. Mindettől függetlenül a keresztény Európa akkor méltán ünnepelte a nándorfehérvári diadalt – mondta a városvezető, majd kiemelte, hogy Hunyadi hőstettére pécsi szobránál a lehető legjobb és leghitelesebb emlékezni minden évben.
Hóvári János történész-turkológus beszédében hangsúlyozta, hogy Nándorfehérvárnál a magyar nemzet egyik legnagyobb katonai győzelmét aratta. Hunyadi tette példaértékű, a mai napig utat mutathat a fiatalabb magyar nemzedékek számára is hazaszeretetből – mondta. Emlékeztetett arra, hogy Hunyadinak szerte az országban számos szobra van, a Széchenyi téren álló Hunyadi-szobrot pedig a hadvezér halálának 500. évfordulójára állítottak 1956-ban, mellyel Pécs főtere még történelmibb és magyarabb lett – fogalmazott a történész.
– A törökök azt hitték, hogy Konstantinápoly 1453-as bevétele után számukra már nincs lehetetlen. Hát lett. Hunyadiék képesek voltak áttörni blokádjukat, és az ostromlott várba újabb és újabb csapatokat vittek be. Így is nehéz helyzetben voltak, de Kapisztrán János lelkes keresztesei és civiljei döntően befolyásolták a csata kimenetelét. Akkora győzelem volt ez, ami több mint fél évszázadra megállította az ellenünk irányuló oszmánok áradatát – mondta.
Kiemelte, hogy ahhoz, hogy Hunyadi emlékét és tettét a fiatalok ma megismerjék – más közép- és újkori fontos magyar történelmi eseménnyel egyetemben –, fontos lenne például tévésorozat formájában feldolgozni azt.
– Az új nemzedékeknek is fontos hazánk történelme, az új nemzedék tagjai is tudják, hogy a történelem ismételi önmagát. Nem azt kell nekik átadnunk, hogy a magyarok mindig áldozatok voltak, hiszen ez nem igaz. Mindig megvolt a túlélési stratégiánk, rövid és hosszú távon is. A kitartásban is megvannak a hőseink. Itt van ezen a téren velünk Széchenyi emléke is, ahogy a mecseki láthatatlanok 1956-os tetteié is. Ez a város a magyar nemzeti történelem egyik legfontosabb tudatformáló helye – mondta.
Lengvárszky Attila, a Pécsi Polgári Szalon Egyesület elnöke beszédében kiemelte azt az érdekes részletet, hogy a törökök 300 Nándorfehérvárt ostromló ágyúját keresztények öntötték.
– Mit gondolunk azokról a keresztényekről, akik a jobb lét eljövetelének hitében az oszmán fanatizmust támogatják? Mit gondolunk ma azokról a keresztényekről, akik ma így a keresztények, vagy épp a keresztény magyarság ellen szövetkeznek, például a legkorszerűbb digitális eszközök segítségével? Összeszorul a szív akkor is, ha nem válaszolunk ezekre a kérdésekre – mondta.
Hozzátette, hogy ma már szerencsére nincs szükség Magyarországon olyan hőstettekre, mint amelyet 1456-ban az önfeláldozó katona szimbólumává vált Dugovics Titusz hajtott végre azért, hogy ne tűzzék ki a várra az oszmán zászlót. Arra viszont igen, hogy a magyarságunkat büszkén valljuk, hogy azért kiálljunk.
A beszédeket követően a Magyar Szablyavívó Iskola pécsi tagjainak bemutatóját láthatták az érdeklődők, majd pedig koszorúkat helyeztek el Hunyadi János szobránál.
