Idestova 30 éve él Japánban az egyébként Pécsről indult keramikusművész, Husz Ágnes. Nagy népszerűségnek örvendő agyagtárgyai igazán különlegesek: ötvözik egyedi stílusát, emellett a hétköznapokban is jól használhatók. Már több alkotása kapott rangos elismerést, idén pedig óriási megtiszteltetésben volt része, ugyanis első külföldiként és egyben első nőként nyerte el a Toki Oribe Nagydíjat egyben első nőként nyerte el a Toki Oribe Nagydíjat szobrászi, az „Örvény” címet viselő vázájával.
A japán tradicionális és kortárs kerámiák a szakmában példamutatónak számítanak, ezért gyakran fordul elő, hogy alkotók a világ minden tájáról tanulás, fejlődés céljából látogatnak el a távol-keleti országba. Ezzel szemben – habár őt is lenyűgözték az ázsiai művészek – a magyar nő egészen más miatt került oda.
Husz Ágnes 1961-ben született Mohácson, középiskolásként költözött városunkba, hogy a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskolában tanulhasson, ahol minden kezdődött a számára. Később Budapesten a mostani Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanult, majd megismerte japán szerelmét, akivel összeházasodtak és már 3 évtizede élnek együtt az ázsiai országban. Mint lapunknak elárulta,
Magyarországot és Japánt egyaránt a hazájának tartja.
Óriási elismerés…
1995 óta rendezik meg a kortárs teaszertartási kerámiák kiállítását, melyre 2023-ban 15. alkalommal került sor. A magyar alkotónő többször pályázott már különböző tárgyakkal és korábban is szép eredményeket ért el, de tudni kell, hogy a rendkívül hagyománytisztelő és konzervatív zsűrinek sokáig tartott, mire valóban elfogadták őt. 2014-ben „tört meg a jég”, amikor Hayashiya Seizo, híres muzeológus-kerámiakutató-teaszertartásszakértő-író vette át a zsűrielnöki szerepet és nagyobb hangsúlyt fektetett a kortárs művészekre. Még abban az évben, Husz Ágnes díjat nyert víztároló edényével, majd teaportartójával, melyek azóta a Toki Mino Kerámia Múzeum gyűjtemény része és sokszor használatba kerül a japánok számára óriási tradicionális jelentőséggel bíró teaszertartásokon. A hazánkban 2015-ben Ferenczy Noémi-díjjal kitüntetett művész kerámiái nem csak Japánban népszerűek,
többek közt Tajvanon és Franciaországban díjazták már, de magyar galériákban és kiállításokon is megtalálhatók a művek.
– Már akkor teljesen beleszerettem a teaszertartások transzcendentális világába, mikor először Japánban jártam. A meghitt kapcsolat, amely a rituáléban felépül köztünk és az univerzum között, ez a felfokozott lelki légkör messzire visz minket, megtapasztalhatjuk önmagunkat, lehetőséget ad megértésre, elfogadásra, szeretetre. Az „Örvény” címet viselő sorozatom részeként született alkotásokat mindenképp szerettem volna a teaszertartási tárgyaimba is bevinni. Az első így született eszköz a víztároló volt és most egy nagyméretű szobor, az „Örvény-váza” nyert díjat. A vékony agyagszalagokból feltekert spirál az alkotás felületének nagy részét uralja a középpont felé mélyedve, tehát ha az edényt megtöltik vízzel, akkor a gyűrűk víz alá kerülnek és ez által megtöbbszöröződő vízgyűrűk hatását keltik – fogalmazott a művész.
Az otthon dísze és hétköznapi tárgy egyben
– Mindamellett, hogy természetesen csodálom és kifejezetten kedvelem a tradicionális japán kerámiát, hasonlókat nem akartam készíteni soha. A Japánba költözés után három hónapot még egy ösztöndíj keretében Hollandiában töltöttem, vagyis felfordult az életem, de érdekes, hogy itt ért a megvilágosodás is: éreztem, hogy a korábbi munkáimban már nem találom önmagam. Az itt készült spirálszobor-sorozat lett a mátrixa annak, amit most is szeretek és csinálok. Az alkotást egyfajta rituáléként, meditációként látom, legyen szó használati tárgyról vagy akár szoborról. Fontos számomra, hogy azok a tálak, edények, de még a szobrok is, melyeket készítek, a mindennapokban is funkcionáljanak.
Emellett hatalmas megtiszteltetés, ha neves teaszertartás-iskolák, mesterek használják a munkáimat
– nyilatkozta Husz Ágnes.
Mi jön ezután?
– Fontosnak tartanám, hogy a teaceremónia jobban igazodjon a mai kor igényeihez, ugyan megtartva a tradíciókat, de kinyitva a kapukat a kevésbé szigorú, a mindennapi életben is kivitelezhető rituálé felé. Szerencsére vannak előre mutató tendenciák. Japánban egyre felkapottabbá válik ez a hagyomány a fiatalok körében, mintegy divatos elemként hozzák be a mindennapjaikba és irigylésre méltóan párosítják elegáns ízlésükkel. Ezt meg kell becsülni és tovább erősíteni szerintem – mondta a keramikusművész.
[su_box title=”A japán teaszertartás” style=”glass” box_color=”#d8e3a7″ radius=”2″]Bizonyos japán teafajtáknak az előkészítésével és elkészítésével foglalkozó tradicionális, kulturális tevékenység. A szertartáshoz használt eszközöket és edényeket különleges figyelemmel és gonddal kezelik. [/su_box]
Korábbi írásunk az alkotóról:
https://www.pecsma.hu/top/pecsi-no-aki-az-ujjai-kore-csavarta-japan-muveszvilagot/
Képek forrása: Husz Ágnes
