Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével gyanúsítja a Központi Nyomozó Főügyészség Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát a sukorói földcserével összefüggésben.
Keresztes Imre, a főügyészség vezetője az MTI-nek küldött közleményében azt írta: kedden gyanúsítottként hallgatták ki „M. Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács volt tagját”, a főügyészség „M. Andreát különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete elkövetésével gyanúsítja”.
A megalapozott gyanú lényege szerint a volt szakállamtitkár a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagjaként cselekedetével, illetve a mulasztásával hozzájárult ahhoz, hogy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő olyan szerződést hagyott jóvá, amelynek teljesedése esetén az államot 1,32 milliárd forint vagyonvesztés érte volna – olvasható a főügyész közleményében. Hozzátette: a csereszerződés alapján a tulajdonosváltozást még nem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
A főügyészség kedden házkutatást tartott a gyanúsítottnál, ahol több, az üggyel összefüggő okirati bizonyítékot foglalt le a nyomozó hatóság. A házkutatás ellen a gyanúsított nem tett panaszt. A volt szakállamtitkár – aki az ügyben szabadlábon védekezik – tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, és megtagadta a vallomástételt.
A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisa óta folytat nyomozást egyes sukorói, illetve albertirsai és pilisi ingatlanok 2008. júliusban történt cseréjével összefüggésben, amelynek során a gyanú szerint egy, a magyar állam és egy magánszemély tulajdonában lévő földterület cseréje következtében 1,3 milliárd forintos kár érheti az államot
Augusztus 31-én a főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Tátrai Miklóst, az MNV Zrt. volt vezérigazgatóját, valamint Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját. Tátrait különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérletével, Császyt az ugyanezen cselekményhez nyújtott bűnsegédlettel gyanúsítja a főügyészség.
A megalapozott gyanú lényege szerint a magyar állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008-ban csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével a Sukoró külterületén lévő állami tulajdonú ingatlanegyüttes, illetve az említett magánszemély tulajdonát képező, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanokról.
A felek a szerződésben az állami tulajdonú ingatlanok összértékét – valótlanul – 1,084 milliárd forintban, a magánszemély tulajdonában lévő ingatlanok összértékét – ugyancsak valótlanul – 787 millió forintban határozták meg. A szerződés arról is rendelkezett, hogy az ügyletben érintett magánszemélynek 296 millió forint értékkülönbözetet kell megfizetnie.
A csereszerződést a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács 2008. július 30-ai határozata alapján az MNV Zrt. képviseletében Tátrai Miklós vezérigazgató – aki a tanács tagjaként maga is részt vett a döntésben – írta alá, míg jogtanácsosként Császy Zsolt értékesítési igazgató ellenjegyezte.
A csereügylet előkészítésében mindketten részt vettek, az előkészítésnél az ügyészség szerint „visszaélésszerűen alkalmazták” az állami vagyonról szóló törvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény egyes rendelkezéseit, megszegték az MNV Zrt. több belső utasítását, valamint az ésszerű gazdálkodás követelményeit.
A főügyészség szerint a csereszerződéssel érintett, a Velencei-tó melletti, 70 hektárt meghaladó sukorói terület – a csereszerződés időszakára eső – összértéke 1 milliárd 818,3 millió forint, ezzel szemben a csereszerződésben ezen sukorói területet 1 milliárd 84 millió forintban számították be, vagyis a csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége 734,3 millió forint.
A csereszerződéssel érintett albertirsai és pilisi ingatlanok összértéke az eljárás adatai szerint mintegy 193,8 millió forint (amelyből 15,1 millió forint értéket képvisel a 4. számú főút Monor-Pilis elkerülő szakaszának nyomvonalával érintett terület). Ezzel szemben a csereszerződésben ezen albertirsai és pilisi ingatlanokat összesen 787,4 millió forinton számították be. Vagyis a csereszerződésben megjelölt és az ügyben kirendelt szakértő által meghatározott érték különbsége 593,5 millió forint.
A főügyészség szerint tehát a csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, a csereügylet során összesen 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.
