„Péter bácsi”, vagyis dr. Rajczi Péter Pál jogász, tanár, egyház- és oktatástörténeti kutató türelmes és intelligens ember volt. Élmény volt vele beszélgetni, még azokkal az emberekkel is kellemeset tudott vitázni, akik más nézeteket vallottak, mint ő. Bárhova hívták, ő ment, és szívesen adott tanácsot. 2006 januárjában hunyt el, pénteken termet-, illetve emléktáblát avattak a tiszteletére a Nagy Lajos Gimnáziumban.
Dr. Rajczi Péter Pál, ismerőseinek csak Péter bácsi, 1917. július 22-én Tolnán látta meg a napvilágot. A tanári családból származó Péter szülővárosában és Szekszárdon végezte tanulmányait, majd a pécsi Erzsébet Tudomány Egyetem Jog- és Államtudományi Karára nyert felvételt, ahol 1941-ben diplomázott. Kevesen tudják, hogy az asztalos mesterséget is kitanulta, melyre legalább annyira büszke volt, mint származására, vagy tanári diplomájára.
A Pál nevet tolnai időszakában használta, amikor Pécsre költözött inkább Péterként mutatkozott be, így a tolnaiak emlékezetében Pálként, a baranyaiakéban pedig Péterként volt ismert.
Rajczi Péterre legnagyobb hatással tanára, Molnár Kálmán volt, aki többek között Habsburg Ottót is tanította, de a nemzetközi jog professzora, Faluhelyi Ferenc is meghatározó szereplő volt az életében, aki pályája során a világban élő magyarság kutatásában nagy szerepet vállalt. Tanulmányai után fogalmazóként, majd segédtitkárként dolgozott, de katonai szolgálatot is teljesített a második világháború éveiben. Ekkor kezdett el aktívan jogtörténettel, neveléselmélettel, neveléstörténettel, jogbölcselettel és munkajoggal foglalkozni.
Ebben az időszakban – sok városi értelmiségihez hasonlóan – a szociáldemokrata párt tagja lett, ám a szovjet hegemónia miatt kizárták a pártból. Ahogy Lengvári István, az Egyetemi Levéltár igazgatója elmesélte lapunknak, Péter bármilyen párt tagjával értelmes, kellemes vitát tudott folytatni, könnyen megértette magát bárkivel. Bárhova hívták, ő önzetlenül ment és szívesen adott tanácsot bárkinek.
Rajczi Péter Mohácson, majd Pécsen kezdett el dolgozni a járási, a megyei bíróságon és az ítélőtáblán jegyzőként, ám a politikai változások miatt onnan is rövid idő múltán eltávolították. Ekkor ismét tanár lett és a Felsővámház utcai Általános Iskolában tanított történelmet és magyart.
Így érték az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei. Ekkor előbb a pedagógiai nemzeti bizottság vezetőjének, majd a megyei munkástanács tagjának választották meg. 1957-ben a Nagy Lajos Gimnáziumba került – ahol húsz évig tanított történelmet, politechnikát – mely az alapmesterségek elemi fogásainak ismerete – de osztályfőnök is volt. Diákok nemzedékeinek hosszú sorát tanította, nevelte. A vészes ideológia azonban itt is „utána nyúlt”, vizsgálatot indítottak ellene, és 1977-ben kényszernyugdíjazták.
[su_quote]
Egy kutatónak élmény volt Péter bácsival beszélgetni. Ha az ember valamit pontatlanul fogalmazott meg, egyből kijavította, de nem a dorgálás szándékával.
[/su_quote]
A Baranya Megyei Levéltár alkalmazta ezután, ahol életében új, meghatározó, egyben utolsó fejezet kezdődött. Tudományos munkatársként, kutatótermi felügyelőként élete végéig itt dolgozott, közben megjelentek publikációi, cikkei, de előadásokat is tartott, élete utolsó szakaszában rengeteg díjat, elismerést szerzett, több országos kitüntetése mellett a PTE díszjelvénye tulajdonosa is lett. Az első szabad választáskor az MDF önkormányzati képviselője lett Pécsett 1990-1994 között, egyben a közgyűlés korelnöke.
Dr. Rajczi Péter Pál elmékére pénteken termet-, illetve emléktáblát is avattak a Nagy Lajos Gimnáziumban. Az eseményen dr. Őri László, alpolgármester, valamint dr. Font Márta történész mondott beszédet, felemlegetve a tanár úr személyét, végtelennek tűnő intellektusát és türelmes, segítőkész habitusát. Őri László beszédében azt mondta, Rajczi Pétert már életében is legenda övezte. Kiemelte: aki Rajczi Péternél tanulta a történelmet, az ő vezetése alatt érettségizett – hatalmas előnnyel, biztos befutóként indulhatott a jogi egyetem felvételijén.
– Nem személyes protekció biztosította ezt az előnyt, hanem a tudás mennyisége, a tudás magas foka
és a történelmi látásmód, a latin nyelv közelsége, amit a tanítványok magukkal hoztak, felmutattak.
Nem csak a felvételin, de még a rettegett római jogi szigorlaton is megállta a helyét az, akit Rajczi
Péter tanított történelemből – mondta Pécs alpolgármestere. Hozzátette, hogy Rajczi Péter a történelemre-tanító mester volt, mert életfelfogássá, világlátássá tette: a hétköznapi élet, a tisztességgel elvégzett munka, a haza szeretete, az emberi minőség: becsület, hűség, csöndes helytállás – történelemformáló erő és tényező.
Felhasznált források: Hetedhéthatár.hu, PTE Levéltár, Katolikus Lexikon
