Annyira sok be nem jelentett, hiteltelen és megtévesztő lájkvadász kamuoldal létezik az interneten, hogy azokkal foglalkozni kell.
Az internet tele van szeméttel, ez nem vitás. Rengeteg az olyan be nem jelentett, álhírekkel, kamu tartalmakkal, lehúzásokkal és megtévesztésekkel telepakolt honlap, melyek az olvasók hiszékenységére alapoznak, közben pedig a közösségi oldalakon hatalmas lájk- és megosztásvadászatot tartanak, hogy magukhoz tereljék a kattintások után járó reklámpénzeket. Az ilyen oldalak napról-napra születnek, tucatszámra.
De ki a felelős ezekért a tartalmakért, ha az oldalak többségén nincs feltüntetve az oldalt vezetők-szerkesztők neve? Persze, nyilván azok, akik ezeket a honlapokat teleszórják valótlan irományokkal és megbízhatatlan forrásból átvett – vagy hasra csapva kitalált – cikkekkel. Ahhoz pedig, hogy ezek az oldalak működjenek, kellenek az olvasók is, akik anélkül osztják meg híreiket, hogy utána néznének azok hitelességének.
Jelenleg a legnépszerűbb álhírek az álhírportálokon a migránstémával kapcsolatosak, hiszen a migráció mindenkit érint, mindenkinek van véleménye róla. A migránsválság hazai tetőzésekor például elterjedt a hír, miszerint migránsok késeltek meg rendőröket Budapesten. Fotókkal is megpróbálták alátámasztani a hírt, de gyorsan kiderült, hogy manipulált képek voltak. Ebben az esetben például a félelemkeltés, a migránsellenes felbujtás, és a rengeteg megosztás utáni reklámpénzek csábítása is közre játszhatott a hír megalkotásában. Legutóbbi ilyen oldal a napimigrans.com oldal volt, ahol körbe hivatkoztak egymásra a hasonló áloldalak, hogy úgy tűnjön, mintha lenne értelmes hírforrásuk.
Aztán ott vannak az olyan oldalak, melyek azzal csalják be a bozótosba az olvasót, hogy egy lájkot kérnek ahhoz, hogy elolvashassák az adott hírt. A lájkkal pedig már meg is osztottuk a sületlenséget a Facebook-üzenőfalunkon. Ezután pedig ne lepődjünk meg, ha a kamuoldal elkezdi teleszemetelni a falunkat a saját tartalmaival, engedélyünk nélkül. Gyakoriak még az áltudományos érvekkel megtámogatott álhírek is, melyek sokszor kiforgatják, átértelmezik egyes hitelesebb oldalak cikkeit, ezáltal nem kis kárt okozva a forráscikk szerzőinek.
Lapunk megkereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot a fenti oldalak által okozott probléma kapcsán. Azt a választ kaptuk, hogy a hatóság a sajtóterméknek számító médiatartalom-szolgáltatók, valamint a rádiók és televíziók működését felügyelheti, míg a sajtóterméknek nem minősülő weboldalakat még a fenti álhírek tekintetében sem vizsgálhatja.
No, de mi is a sajtótermék? Röviden az, amiről a hatóság úgy dönt, hogy az. Hosszabban: egy sajtótermék gazdasági szolgáltatást nyújt, megnevezett és feltüntetett szerkesztői vannak (impresszum), tájékoztat, szolgáltat, vagy oktat, és nyilvános. Ezeket a sajtótermékeket a hatóságnál regisztrálni kell. Ha tehát egy sajtóterméknek minősülő oldalon nincs impresszum, a hatóság intézkedhet. Az NMHH továbbá azokban az esetekben korlátozhat csak oldalakat, ha azok megszegik a „megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatásának tilalmát, a nyilatkozatot adó személy jogainak védelmét, illetve a gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalmát”.
Kiemelték, hogy a sajtótermékeket a hatóság nem monitorozza rendszeresen, a fenti – nem sajtótermék – oldalakkal pedig akkor foglalkoznak, ha valaki egy ilyen honlapot bejelent náluk valamilyen őt ért sérelem miatt. Az NMHH ezután mérlegel, majd ha valóban jogsértő az oldal tevékenysége, eljárást indíthat. Azt is jó tudni, hogy a hatóságnak nem tiszte és nincs is hatásköre annak eldöntésére, hogy egy adott interneten nyilvánosságra hozott információ igaz-e, hatáskörük ugyanis kizárólag a médiaigazgatási jogszabályok betartatására terjed ki.
A kamu- és lájkvadász „híroldalak” ettől még okoznak gondokat szép számmal, ezért az NMHH létrehozta az Internet Hotline weboldalt (www.internethotline.hu), ahova bejelenthetők a káros internetes tartalmak. Itt a hatóság munkatársai tanácsot is tudnak adni a megfelelő jogi eszközök igénybe vételéhez, illetve bűncselekmények gyanúja esetén feljelentést tesznek a rendőrségnél.
Mindemellett hasznos lehet a Facebook viszonylag új „bővítménye” is, melynek köszönhetően már pár kattintással „jelenthetjük” a cég felé, ha valakinél olyan megosztott tartalmat látunk, ami nem való a közösségi oldalra. Ha sokan jelentenek valamit, az nem fog újra felbukkanni a hírfolyamunkban.
Még egy jó megoldást mutatunk. A Tiszta Internet Project néven futó beépülő alkalmazás a Chrome böngészőt használókat figyelmezteti a kamu, nem hitelesített, sokak által jelentett oldalakra ezzel a szöveggel: „Az oldal tiltásra került, mert valószínűleg hamis (és) vagy megtévesztő információkat tartalmaz”.
