A mese elengedhetetlen kelléke a gyerek egészséges lelki fejlődésnek, de nem mindegy, hogy milyen korban melyik mesét választjuk, ahogy az sem, hogy a tanító történeteket felolvassuk lefekvés előtt, vagy tévében nézik meg a gyerekek. Vastag Esztert, pécsi mesekutatót kérdeztük a varázsmesék világáról és arról, hogy milyen az a „rossz” mese.
Az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület egyik vállalt célja a mesék varázslatos világának kutatása, elemzése és értelmezése. Vastag Eszter egyesületi tag, pécsi mesekutató szívügyének érzi, hogy a legtöbb szülő a mesekönyvet ne csak altatásra használja, hanem tudja és értse, hogy az adott történet mire tanítja a picit.
A mesék ugyanis tanulságos történetek, amelyek értéket közvetítenek. Fontos tudni, hogy a gyerekek életük első éveiben nem tudnak még racionálisan gondolkodni, logikusan következtetni, és ok-okozati összefüggéseket feltárni, mint a felnőttek. Ők úgynevezett belső képalkotással gondolkodnak. Ez annyit tesz, hogy minden megélt dologhoz, eseményhez képeket társítanak gondolatban. Ez az életszakasz 1-2 éves kortól 6-7 éves korig tart. 7 éves kor felett kezdenek el összefüggéseket keresni, feltárni logikai és ok-okozati korrelációkat – vagyis ekkor kezd kialakulni a fogalmi gondolkodás.
– Egy pici gyereknek nem érdemes elmagyarázni, hogy mi a madár, mert nem fogja megérteni, a magyarázat alapján nem fogja felismerni. Neki meg kell mutatni egy madarat, majd még egyet, majd még egyet, a sokadik madár után már lesz egy belső képe az állatról – mondja Vastag Eszter.
Hasonlóan az érzéseit, érzelmeit sem tudja racionális magyarázat alapján megérteni – ebben segítenek a jó mesék, melyek erényekről szólnak, a „rossz” elleni küzdelemről, és arról, hogy a jó mindig győzedelmeskedik a rossz felett. A mesékből a gyermek két nagyon fontos dolgot tanul: a jó és a rossz közötti különbségtételt, és azt, hogyan tud szembeszállni belső nehézségeivel, hogyan vívja meg az élet próbáit. A mesék segítenek megismerni és kezelni lelki folyamatait, az átélt frusztrációkat, szorongásokat, félelmeket, vágyakat.
[su_quote]
A kilúgozott, konfliktus és megoldandó nehézség nélküli mesék, illetve azok a történetek, melyek nem erényekről szólnak, nem közvetítenek értékeket, nem tanító hatásúak egy 3-7 éves gyereknek.
[/su_quote]
– A gyerekben egy jó mese nem kelt félelmet, akkor sem, ha tűzokádó sárkány van benne. Általában a mesékben nem fröcsög a vér, nem fajul vérengzéssé a küzdelem, a hőst pedig nem az ölési szándék vezérli, hanem a jó elérése. A gyermek pont annyit képzel el, amennyit saját maga fel tud dolgozni. Ha mindezt a gyermek a tévében nézi, az már kelthet akár komoly félelmet is – így a pécsi mesekutató. Hozzáteszi, hogy mesenézés közben nem „dolgozik” a gyerek fantáziája, nem gondolkodik, nem jöhet létre a korábban említett belső képalkotás sem. Dr. Vekerdy Tamás pszichológus például – pont ezért – nem is javasolja hét éves kor alatt a tévénézést.
Mitől rossz egy mese?
A rossz meséket könnyen „kiszűrhetjük” a mesekutató szerint. Ami nem értéket közvetít, nem a jó felé orientálja a gyermeket, hanem hibát, hiányosságot, rosszaságot tesz vonzóvá, követendő példává, az rossz. Rossz az is, ami a nehézség, egy konfliktus, egy döntéshelyzet elkerülésére buzdít, és az is, ami félelmet kelt, mert például a gyermek szobáját pakolja tele szörnyekkel.
Varázsmesék azok, amelyek egy nehézség megoldásának teljes folyamatát mutatják be, a gyermek számára bármely helyzetben használható fantáziaanyagot közvetítve. A jó mese úgy működik – folytatja – mint a védőoltás a szervezetben: aktivitásra késztet, s megtanítja a gyermeket, hogyan győzheti le saját szorongásait, nehézségeit.
Szubjektív meseajánló, a teljesség igénye nélkül
Már születéstől elkezdhetjük az olvasóvá nevelést versekkel, magyar népi mondókákkal.
Mit ajánlunk? Weöres Sándor összes gyermekverse, Lúdanyó meséi
Egy éves kortól elkezdhetünk ismerkedni a könyvvel. Ilyenkor még csak nagyon rövid ideig tud figyelni, játszik a könyvvel, később, főleg a sokat ismételt és szeretett szövegek, képek egyre hosszabb ideig kötik le a figyelmét.
Mit ajánlunk? Weöres Sándor összes gyermekverse, Lúdanyó meséi, a magyar népi mondókatár gyöngyszemei, de már könyvvel együtt, illusztrációk nézegetésével, mutogatva.
Három éves kortól kezdhetjük olvasni a hosszabb meséket, kevesebb illusztrációval.
Mit ajánlunk? Szutyejev: Vidám mesék, Bálint Ágnes: Mazsola és Labdarózsa sorozat, Grimm mesék: A három kismalac, A farkas és a hét kecskegida, La Fontaine: A holló és a róka, Nemes Nagy Ágnes: Ki ette meg a málnát?, Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje, Nemes Nagy Ágnes: Bors néni könyve, Lázár Ervin: Manógyár, Eszes Hajnal: Bogárország meséi
Négy éves kortól a meseolvasáshoz szoktatott gyerek már egyre hosszabb meséket is végig tud hallgatni.
Mit ajánlunk? Jancsi és Juliska, Piroska és a farkas, Holleanyó, Urbán Gyula: Minden egér szereti a sajtot, Fodor Sándor: Csipike, Fazekas Anna: Mackó, mókus, malacka, G. Szász Ilona: A mindent varró tű; rövidebb magyar népmeséket is lehet már olvasni, Fésüs Éva: Az ezüst hegedű, Móra Ferenc: A didergő király
Öt éves kortól elkezdhető a hosszabb, könyv hosszúságú mesék olvasása, persze ezeket egyszerre ne olvassuk végig, a gyerekek minden nap várják a folytatást.
Mit ajánlunk? L. Frank Baum: Óz a nagy varázsló, Carlo Collodi: Pinokkió, hosszabb népmesék: Az égig érő fa, Király Kis Miklós, Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány, Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika
