Tudták, hogy a környező országok közül hazánkban, itt Pécsen működik az egyik legfejlettebb víruskutató laboratórium? S azt, hogy olyan kórokozókat is tenyészthetnek a kutatóközpont falai között, amelyek ma még talán távolinak tűnnek, de az esetleges előfordulásukra már most fel kell készülnünk? S, hogy a pécsi kutatások segítségével akár ezen kórokozók meghatározása, diagnosztizálása is egyszerűbb lehet? Pedig ez a helyzet. A laboratórium vezetőjét, dr. Jakab Ferenc virológust, egyetemi docenst kérdeztük.
– Hogyan dolgoznak egy olyan víruslaborban, mint amilyen immár Pécsen is van?
– Jelenleg az állatokról emberekre terjedő vírusokkal foglalkozunk, ezek közül is azokkal, amelyek súlyos megbetegedéseket okozhatnak. Vizsgáljuk a vírusok molekuláris szerkezetét, fertőzési mechanizmusait. Tesszük mindezt a legbiztonságosabb keretek között, hiszen laboratóriumunk 3-as (BSL-3), illetve bizonyos vizsgálatok esetében akár 4-es (BSL-4), tehát a legmagasabb biztonsági szintű. A kutatók négy darab, légmentesen záródó acél ajtó mögött dolgoznak, teljes bezártságban. A laboratórium példa nélküli biztonsági technológiával épült.
– Hogyan néz ki a napi munka? Az emberek többségének a Vírus című film juthat eszükbe, amelyben szkafanderbe öltözött kutatók dolgoznak.
– A kutatók napi négy-öt órát tölthetnek el ilyen túlnyomásos kámzsákban, ruhákban. A szakemberek ujjlenyomat leolvasás után léphetnek be a laborba, majd meg kell szabadulniuk még alsóruházatuktól is, fertőtlenítésen esnek át, majd magukra veszik a biztonságot nyújtó védőfelszereléseket, amelyben a vírusokkal dolgoznak. A laboratóriumi munka után ugyanígy fertőtlenítik a ruhájukat és magukat is. A be- és kilépés, valamint a laboratóriumi munka szigorúan szabályozott.
– Kiszabadulhatnak a kórokozók?
– Többlépcsős a biztonsági protokoll, a laborban negatív nyomás uralkodik, a bemenő és kijövő levegő is többszörösen tisztított. Gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy egy ilyen eset megtörténjen. Mi sem bizonyítja jobban a biztonságot, mint az, hogy a laboratóriumunk hazai és nemzetközi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik. Ennek megszerzése egy hosszadalmas procedúra végeredménye, melynek során a labor biztonságtechnológiai és szakmai megfelelőségét vizsgálta a bizottság.
– Milyen vírusokat kutatnak?
– Többek között például a rágcsálók által terjesztett, súlyos vesebetegségeket okozó hantavírusokat, a kullancsok által terjesztett agyhártya- és agyvelőgyulladás vírusát, de megfordul a „kezeink között” a nyugat-nílusi láz vírusa, sőt, a krími-kongói vérzéses láz vírusa is. Bár mindez egzotikusnak tűnhet, a turizmus fejlődésével, az éghajlatváltozással a ritka kórokozók megjelenése egyre gyakoribb Európában is.
– Milyen gyakorlati haszna van a kutatásoknak?
– Azt vallom – a laborban dolgozó hét másik munkatársammal együtt, – hogy a tudomány és a kutatás akkor ér valamit, ha gyakorlati haszna is van! Azért dolgozunk, hogy a nálunk folyó kutatásokkal közelebb kerüljünk a vírusok okozta megbetegedések minél pontosabb diagnosztikájához, illetve leküzdéséhez.
