2 C
Pécs
csütörtök, november 14, 2024
KezdőlapPécs AktuálÍgy élte meg a járvány kitörését Tirolban egy ott dolgozó pécsi házaspár

Így élte meg a járvány kitörését Tirolban egy ott dolgozó pécsi házaspár

Lapunknak az Ausztriában szezonmunkát vállaló, szezonon kívül pedig Pécsett élő Mihóczi-Kántor Petra válaszolt arra vonatkozóan, férjével és kollégáival hogyan élték meg a koronavírus-járvány kitörése miatti óvintézkedéseket a tiroli szállodában, mely hivatalosan április 5-éig foglalkoztatta őket. 

Tudvalevő, hogy Ausztriában jelenleg éppen Tirol a leginkább érintett a vírus által. Rengeteg magyar tért haza innen, miután karantén alá helyezték a tartományt.

– Tirol és Salzburg tartomány között, de már tiroli részen dolgoztunk egy meglehetősen nagy, mindig telt házzal büszkélkedő hotelben. A koronavírusról először igazán január végén lehetett hallani. Ekkor kezdtünk el különböző forrásokból: internet, helyi híradók információkat gyűjteni – kezdte elbeszélését a pécsi nő.

Mivel a vendégekkel is elkezdtek erről beszélgetni, és a személyzet elég sokat foglalkozott a témával, ezért a vendéglátóhely vezetősége meetinget hívott össze (március 11-én), ahol biztosították őket arról, hogy minden megy tovább a megszokott rendben. Azt kérték a dolgozóktól, legyenek elővigyázatosak, sűrűn mossanak kezet, és ne nagyon menjenek közel a vendégekhez. Náluk a legtöbb vendég német, holland, osztrák, de megfordul angol, olasz, svájci is. Ugyanezen a megbeszélésen két héttel előbbre hozták a szálloda szezonvégi bezárásának időpontját. Az eredeti zárás április 16-a lett volna, az új időpont április 5-ére került. Az étterem bejáratához kihelyeztek egy fertőtlenítőszeres állványt.

Először nem tűnt akkorának a baj, a szezonmunka folytatódott a szokásos módon

– Dolgoztunk tovább, minden rendben ment. Négy nappal később, március 15-én kaptunk egy körüzenetet, azzal a tartalommal, hogy az igazgató senkit sem szeretne meglátni a hotel területén, hogy 5 főnél többen nem tartózkodhatunk egy helyiségben, hogy csak nyomós okkal hagyhatjuk el a szobát, amiben lakunk, és hogy csak gyógyszertárba, boltba, pénzt felvenni és orvoshoz mehetünk el. Továbbá, hogy aki külföldi munkavállaló, és haza akar menni, azt tegye meg rögtön. Elkezdtek maszkokat osztani mindenkinek, a maradék vendégeknek haza kellett menniük – mesélt Mihóczi-Kántor Petra a hirtelen változásról.

Hozzátette, rengeteg kérdés volt bennük, nem értették a hirtelen váltást, nem kaptak válaszokat. Azt sem tudták, hogy jogszerűen jár-e el a vezetés, ha ilyen hirtelen hazaküldik őket. Minden munkavállaló bement az irodába, és próbálta feltenni a maga kérdéseit, amikre – ha egyáltalán – idegesen és ingerülten válaszoltak. Sok esetben a vezetők elküldték a dolgozókat, hogy ne is kérdezzenek, mert ők sem tudnak semmit.

– Feltételeztük csak, hogy esetleg lezárják a határokat és csupán jóindulatból akarják, hogy hazamenjünk, hogy haza tudjunk menni. Teljes bizonytalanságban voltunk. Mi, szezonmunkások nehéz helyzetben vagyunk, mert abban a pillanatban, ahogy megszűnik a munkaviszonyunk, azzal megszűnik a lakhelyünk és az egészségügyi biztosításunk is. Mire itthon sikerül mindent hivatalosan elintézni, és rendes ellátásban részesülünk, addig 3 hét eltelik. Ha véletlenül megbetegednénk, a kinti e-cardra látnának el minket, ami itthoni alapellátásra jogosít. Úgyhogy jogos volt az aggodalmunk az egészségügyi ellátásunkkal és a hirtelen megszűnő munkaviszonyunkkal kapcsolatban is. Nem tudtunk mit tenni, hazajöttünk – folytatta az elbeszélést a pécsi nő.

Az osztrák egészségbiztosítási kártyával itthon csak az alapellátás biztosított

Hazafelé, a határon semmilyen fennakadást nem tapasztaltak. 3 rendőr állt ott maszkban, megkérdezték, honnan jöttek, jártak-e Olaszországban, elkérték az okmányaikat és mehettek is tovább. Állítása szerint nem végeztek rajtuk koronavírus-tesztet, de ők hazaérve 2 hét önkéntes karanténba vonultak. Első nap mentek el bevásárolni, utána már sehova.

10 nappal később végül kaptak egy e-mailt arról, hogy a fizetésüket a szerződésük lejártáig megkapják. Vagyis április 5-ig foglalkoztatva voltak, úgy, hogy március 15-én már itthon voltak. Ezt a szállodában úgy tudták megoldani, hogy a pécsi nő, férje és kollégái szabadságnapjait, túlóráit leírták 5-éig. Mihóczi-Kántor Petra elmondta, visszagondolva szerinte elég gyorsan reagáltak az osztrákok a kialakult helyzetre, és próbálták viszonylag igazságosan megoldani a helyzetet. Elmondta, vannak ellenpéldák is, hallott olyan kollégáról más helyen, akinek egyszerűen megszüntették a munkaviszonyát és hazaküldték, vagyis munka és pénz nélkül maradt.

– Mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, mert van tartalékunk, azonban hallottunk olyanról, akinek azért kellett hazajönnie, mert a munkahelye megszűnésével nem tudta tovább fizetni az albérletét. Meg olyanról is, aki hazajött és a szüleihez kényszerült költözni, mert nem tudja fenntartani magát – mondta végül, és szomorúan hozzátette, egyébként az ő és férje itthoni helyzete sem épp előkelő. Sürgős ügyeiket – tb, NAV, munkaügy – csak online tudják elintézni, ami szerinte elég nyögvenyelősen megy. Jelenleg még mindig nincs itthoni tb-je, mondta.

A legtöbb magyar munkavállalónak nem volt más választása, mint azonnal hazajönni

A pécsi nő néhány kollégája véleményét is kikérte a kedvünkért:

Milyen hozzáállásbeli különbségeket láttak az itthonihoz képest? 

Zsolt: „Példát lehetne venni róluk, amilyen fegyelmezettek voltak Fieberbrunnban. Azonnal komolyan vették a korlátozásokat. Amiket időben bevezettek.”

Petra: „A koronavírusra való reagálás a mi hotelünkön belül kettős volt. Volt, aki nem vette komolyan, és volt, akin azonnali pánik tört ki. Volt, aki még maradt a hotelben és várt egy kicsit, olyan is, aki azonnal hazaindult. A kollégák segítőkészek voltak, akik egyfelé laktak Magyarországon, segítettek a másiknak hazajutni. A helyieken is kettősséget lehetett megfigyelni, de a szabályokat Ausztriában mindenki betartja. A rendeletek ellen nem vétenek. A legnagyobb óvintézkedés Ausztriában az volt, hogy a lakosságot egyértelműen tájékoztatták arról, hogy hol és hány főt érint a koronavírusos megbetegedés, valamint, hogy lehet megelőzni a további terjedést.”

László: „Az első és szerintem egyik legfontosabb különbség, hogy Ausztriában az emberek fegyelmezettebbek, a vezetés – itt a tartományit értem – következetesebb, mint idehaza.”

A járvány kitörése miatt hamarabb lett vége a szezonnak. Ez mit jelentett az ott dolgozók számára?

Zsolt: „Nyilván pénzkiesést jelent. Egy pozitívuma volt, hogy itthon lehettem húsvétra.”

Petra: „Természetesen örültünk, hogy hamarabb hazajöhetünk, ugyanakkor izgultunk amiatt, hogy megkapjuk-e a fizetésünket, amit azóta már rendben megkaptunk. Május közepén indulna a nyári szezon, eddig semmilyen infót nem kaptunk azzal kapcsolatban, hogy kinyit-e a hotel és mehetünk-e vissza dolgozni.”

Melinda: „Lakáshitelem van, amit idén szerettem volna egyben kifizetni. Így, hogy most nincs bevételem, a félretett pénzemet élem fel.”

László: „Ha önzően állok hozzá: több idő idehaza. Amúgy kicsit nekem hosszúnak tűnt volna a húsvétig tartó szezon, de ez talán csak a megszokás miatt volt így.”

Tapasztaltak-e külföldiként hátrányos megkülönböztetést, kifejezetten a vírus jelentkezése óta?

Zsolt: „Semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nem volt részem.”

Petra: „Hátrányos megkülönböztetést egyelőre itthon érzek csak. A külföldről hazaérkezők nem mehetnek be a hivatalokba feltenni kérdéseiket, hanem online és postán intézhetik csak dolgaikat. Egyrészről érthetőek az aggodalmak, azonban úgy gondolom, megfelelő elővigyázatossággal ugyanúgy fogadni lehetne az ebbe a sajnálatos helyzetbe jutott magyarokat. ”

Melinda: „Semmiféle megkülönböztetést nem tapasztaltam.”

László: „Szerintem nem diszkriminálnak bennünket, külföldi munkavállalókat. Persze minden befogadó országban vannak rasszisták, idegengyűlölők, például idehaza is. Akikkel az utolsó napokban érintkeztem, azok várnak minket vissza.”

Kiemelt képünk illusztráció. 

Hirdetés
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Hírzóna

Abszolút Nő