Gyakran előfordul, hogy nem emlékszel, bezártad-e az ajtót? Gyorsan elfelejtesz dátumokat, a telefonszámokat pedig már meg sem próbálod megjegyezni? Pécsi szakemberekkel összeszedtünk pár feladatot, amit kortól függetlenül végezhetünk.
Jó hírünk van, ugyanis a memória igenis fejleszthető. Nem csak gyermekkorban, de felnőtt és idős korban is! Ráadásul nem is tudunk róla, de nap mint nap végezzük is ezeket a gyakorlatokat. Koncentráció és több idő ráfordításával azonban még tovább bővíthetjük agyunk „tároló rendszerét”. Korábban írtunk agytornáztató gyakorlatokról, most pedig kifejezetten a memória frissítésére kínálunk feladatokat a pécsi Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadó munkatársainak segítségével.
Milyen fajta memóriák vannak?
Van rövid (RTM) és hosszú távú memória (HTM). Előbbi a tudatban az észlelés pillanatában megragadt adat, utóbbi pedig olyan információk halmaza, melyek már „megszilárdultak” a tudatunkban.
– Ezeken belül megkülönböztetünk auditív (a hallásra), vizuális (a látásra) és a mozgásra vonatkozó emlékezeteket. Mindegyik fajta emlékezettípust máshogyan kell fejleszteni, ez különösen fontos gyermekkorban – mondja Tóth Ágnes, pécsi gyógypedagógus, neveléstudományi szakember.
A rutin egy rögzült mozdulatsor az életünkben, egy olyan megszokott hosszú távú memóriába ágyazott mozgásos emlékezetsor, mely egy idő után már nem tudatosul bennünk, csupán testünk végzi el. Erre jó példa a reggeli munkába indulás, melyet már olyan szinten rögzít agyunk, hogy nem emlékszünk a pontos részleteire. Ekkor jön a kérdés: „biztos, hogy bezártam az ajtót?”. Ettől nem kell megijedni, az elménk így működik jól.
Van aki ebben jó, abban rossz
Előfordulhat, hogy részterületenként nem ugyanolyan minőségű a memóriánk. Például, hogy a telefonszámokat könnyedén megjegyezzük, de a mozdulatsorokat sokkal nehezebben tanuljuk meg.
– Ha valakinek bármelyik fajta memóriájával problémája van, akkor ne hezitáljon, fejlessze! Először is el kell hinni, hogy fejlődni tudunk, hiszen a „nekem ez úgysem megy” hozzáállás blokkolhatja az agyunkat – így a szakember. Gyermekként játsszunk sokat társasjátékokkal, memóriakártyával, szókirakóssal, idős korban pedig javallott az olvasás, a beszélgetés és a keresztrejtvényfejtés. Ezek a gyakorlatok mind-mind memóriafejlesztők: aktiválják, idősebb korban pedig nem hagyják „ellustulni”a memóriát.
[box title=”Auditív memóriafejlesztés” box_color=”#e49f9f”]
A történet visszamondása mindennapi rutin. Ezt végezzük, amikor a hétvégi eseményeket meséljük el barátainknak, vagy amikor egy könyvet olvasunk. Az iskolák tudatosan végzik ezt a gyakorlatot, a felnőtteknek pedig csak koncentráltabban kellene végezniük. A vers- és mondókatanulás is ide tartozik, úgyhogy ezekkel ne álljunk le gimnázium után sem! Sőt, ha sok időt töltünk a konyhában, próbáljunk meg recept nélkül sütni-főzni. A fontosabb telefonszámokat és születésnapokat is próbáljuk megjegyezni.[/box]
[box title=”Vizuális memóriafejlesztés” box_color=”#e36f5e”]
Gyerekként sokat játszottunk puzzle-lal és társasjátékokkal, ami kivétel nélkül a vizuális memóriát is tréningezi. Felnőttkorban gyakorolhatunk például vásárlás közben a kirakatokkal is, rápillantás után például próbáljuk meg részletesen fölidézni a látottakat. Hasonló játék, a logó reprodukció, melyre most már applikáció is létezik okostelefonra Logo Quiz néven. Játszhatjuk azonban kütyük nélkül is: rajzoljunk le minél több márkalógót, ami eszünkbe jut. Később vessük össze, hogyan is néz ki valójában.[/box]
[box title=”Mozgásos memóriafejlesztés” box_color=”#cb4343″]
A ritmusok kopogása, ismerős dallamok visszaéneklése és mozdulatsorok megtanulása mind-mind mozgásos memóriafejlesztő gyakorlatok. Ezért fontos, hogy sokat sportoljunk, hiszen az is frissíti a tudatunkat, valamint ha egy dallam vagy egy ritmus nem jut eszünkbe, ne hagyjuk veszni. Addig gondolkodjunk, amíg rá nem jövünk a megoldásra.[/box]
