Nemrég robbant a hír, hogy az ELTE jogi karának hallgatói önkormányzatában eléggé felületesen kezelték azokat a vaskos összegeket, amelyekre jogosultak voltak. A hallgatók jutalom- és ösztöndíjkeretét sokszor használták gólyatáborok, bulik költségeinek finanszírozására. Ezen felbuzdulva megkérdeztük Gulyás Tibort, a HÖOK elnökét arról, hogy mi a helyzet a pécsi egyetem HÖK-pénzeivel kapcsolatban.
Mi is a dolguk?
Gulyás Tibor, a PTE EHÖK volt kabinetfőnöke, az országos testület jelenlegi elnöke elmondta, hogy a hallgatói részönkormányzatok tisztségviselői és képviselői az adott részönkormányzat képviseleti feladatait látják el. Képviselik a hallgatói érdekeket a kari és egyetemi bizottságokban, a kari tanácsokban, és a szenátusban is. Fontos feladat továbbá a programok, bulik szervezése, valamint a hallgatótársak életét megkönnyítendő szolgáltatások felügyelete. Ezek alakulását mindig a kialakuló igények szervezik az egyes karokon, tehát a költségvetés erre vonatkozó része változó.
Az önkormányzatok több mint 100 programot szerveznek évente, amit körülbelül 2,5 millió forintos költségvetésből oldanak meg. Ezek a rendezvények a konferenciától, a szakos szakmai és közösségi rendezvényeken át, a kispályás labdarúgótornáig nagyon színes, saját szervezésű programok voltak, mondta Gulyás.
Ennyit Keresnek az EHÖK-vezetők
Rinfel János, a PTE EHÖK nemrég lemondott elnöke és Takács Gyula, az EHÖK új vezetője segített egy konkrétabb kép kialakításában.
A PTE EHÖK-öt az elnök vezeti, akinek munkáját egy általános és egy szakfeladati alelnök segíti. A PTE EHÖK elnökének és alelnökeinek legfeljebb 178 500 forintot kap, míg a kabinetfőnök és az elnöki megbízottak díja 142 800 forint.
A PTE EHÖK részönkormányzatai nem alkalmaznak külön kabinetfőnököket, az egyetemen a kabinetfőnöki feladatokat egy személy látja el, aki havonta legfeljebb 142 800 forint kiemelt közéleti ösztöndíjban részesülhet. Ezt az összeget ugyanakkor csak kivételes esetben, nagy mennyiségű plusz munka esetén kaphatja meg.
És mi a helyzet az elnöki megbízottakkal, részönkormányzati vezetőkkel?
Elnöki megbízottakat a PTE EHÖK elnöke szakfeladat ellátására nevezhet ki, ezért számuk eltérő, havi ösztöndíjuk nem lehet nagyobb 142 800 forintnál. Jelenleg egy elnöki megbízottja van az PTE EHÖK-nek.
A PTE tíz részönkormányzati elnök 107 ezret tehet zsebre, míg a részönkormányzati alelnökök 83 300 forintot keresnek havonta. Ezek az összegek egyébként teljesítményalapon vannak meghatározva, tehát havonta eltérő lehet.
Gulyás elmondta, hogy a HÖK vezetőinek és referenseinek fizetése a tagönkormányzatok döntései alapján teljesen eltérőek, a nagy többség pár ezer forintos szimbolikus jutalomért – 5-10 000 forintért – végzi tevékenységét. Egy szakos hallgatói képviselő a Bölcsészettudományi Karon például 11 900 forintot kap egy hónapra.
Komoly különbségek vannak
Rinfel János, a PTE EHÖK nemrég lemondott elnöke és Takács Gyula, az EHÖK új vezetője elmondta azt is, hogy a HÖK elnöki megbízott és referens, illetve HÖK-titkár között nem feltétlenül van különbség feladat- és hatáskörben, a megnevezések ezért részönkormányzatonként eltérőek lehetnek. Ezekben a pozíciókban a tíz kari részönkormányzat összesen 41 hallgatója tevékenykedik, akiknek havi juttatása 5950 és 65 450 forint között mozog.
Az összegek közötti látványos különbségeket az indokolja, hogy az egyes referensi tevékenységek nagyon eltérő mennyiségű munkavégzést igényelnek. Az ilyen közéleti tevékenységet végző egyetemi hallgatók munkája nagyon széleskörű: a kollégiumok feltöltése és a kollégiumokkal, kollégistákkal kapcsolatos ügyintézés önmagában nagy munkát jelent.
Takács Gyula alatt jelenleg hét referens dolgozik. Ők a havi teljesítményüktől függően havi 50 000 és 100 000 forint közötti kiemelt közéleti ösztöndíjban részesülnek.
De mire megy el a HÖK pénze?
A részönkormányzatok költségvetése a működési kiadások (pl. az irodák fenntartása), valamint a hagyományos rendezvények (pl. gólyabál) megtartása révén 70-80 százalékban előre meghatározott – mondta Gulyás. Szerinte tévhit, hogy általános a hallgatói önkormányzati „jólét”, hiszen évről évre egyre nehezebb a működés fenntartása, az alapvető legfontosabb szolgáltatások biztosítása úgy, hogy közben igény lenne az egyetemi környezet fejlesztésére is.
