Érdemes lakást keresni árverési oldalakon? Hogyan megy egy licitálás? Milyen kockázatokkal kell szembenézni? Tényleg olcsóbb így? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adunk hasznos válaszokat.
A kezdet
Végrehajtás alatt álló ingatlanokra licitálni megéri – pontosabban megérheti –, de vannak kockázatai. Aki nekiveselkedik a végrehajtás alatt álló ingatlanok közötti böngészésnek, az első, amit tudnia kell az, hogy nem feltétlenül megy úgy, mintha egy mezei ingatlanos oldalt nézegetnénk, hiszen a végrehajtásos ingatlanokkal foglalkozó oldalak legtöbbje nem adja ingyen az adatbázisát. Általában egy 5-10 ezer forintos regisztrációs díjért cserébe nézegethetünk házakat-lakásokat oldalaikon. Ez a díj sok esetben attól is függ, hogy mennyi időre kérjük, és mekkora területen keresgélnénk.
Ha regisztráció nélkül szeretnénk kutatni az ilyen ingatlanok között, érdemes a NAV és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar árverési oldalait felkeresni, noha az itt található házak és lakások kapcsán sok információra és képáradatra ne számítsunk. Annyit tudhatunk meg nagyjából, hogy kinél lehet érdeklődni, időpontot egyeztetni, és követni tudjuk, hogy hány licit volt már, hol tart az ingatlan ára. A lakásokat pedig nem lehet csak úgy megnézni, mintha egy ingatlanos oldalon találtuk volna, sok esetben a tulajdonost, a lakót vagy lakókat kell megkeresni, akiknek nem mindig van feltüntetve az elérhetősége.
Ahhoz, hogy többet megtudjunk a kinézett ingatlanról, fel kell keresni a végrehajtót (nem mindig egyszerű ez, hiszen ügyfélfogadási idejük egy nap mindössze pár óra) és ki kell fizetni neki az árverésen történő részvétel díját, ami nagyjából 5-6 ezer forint. Ezután a kiszemelt ingatlan kikiáltási árának 10 százalékát kell befizetni (utalással vagy a helyszínen), ha nem nyerjük meg az ingatlant, ezt az összeget visszakapjuk.
Hogyan licitálhatunk?
Ha megvagyunk mindennel, befizettük, amit be kell, és beléptünk az adott árverési rendszerekbe, kezdődhet a licit. Az MBVK oldalán ez úgy néz ki, hogy az oldal automatikusan a legalacsonyabb vételár összegét ajánlja fel, majd a licitküszöb összegével emelkedő összegeket mutatja. Egyszerű: aki többet ajánl, az kerül előre. A NAV oldalán tudunk konkrétan megadni összegeket is, és beállíthatjuk a licitálásunkat automatikusra is, ilyenkor mindig megadjuk az épp legmagasabb árat. Az MBVK esetében egy-két hónapig licitálhatunk, a NAV-nál három napig. Most nézzünk egy ingatlanos céget, akik foglalkoznak árverésekkel. Az Otthon Centrum esetében nem kell árverési előleget fizetni, csak regisztrációs díjat, amiért fél éven át licitálhatunk az adatbázisukban található ingatlanokra, a fentiekhez hasonló módon.
A legfontosabb kérdés mindezzel kapcsolatban az, hogy valóban olcsóbb-e így ingatlant vásárolni? Nos, ez viszonylagos. A végrehajtásos ingatlanok kikiáltási ára is függ ugyanis attól, hogy az adott lakás vagy ház hol, milyen környéken található, milyen típusú, milyen az állapota, és így tovább. Olcsóbban megúszhatjuk, ha szerencsénk van nem is kicsivel, viszont kockázatosabb lehet a megszokott megoldásoknál, ha nem tudjuk megnézni magát az ingatlant, nem tudjuk, hogy mit is veszünk pontosan (persze, ha olcsón a miénk lehet, jut pénz felújításra). Másrészt számos jogi probléma is felmerülhet a procedúra során, melyek elkerülése érdekében érdemes ügyvédi segítséget kérni, ami nem feltétlenül szerencsés, ha a fő szempont ingatlanvásárlásunk során a költséghatékonyság.
