Így nem volt utolsó felvonulás 1989-ben Pécsen

Május elseje a munka ünnepe. Magyarországon, az 1890. május 1-én tartott első felvonuláson mintegy 60 000-en vonultak fel. Ezt követően évről-évre  a munkások az utcákra vonultak, hogy így emlékeztessék a munkaadókat legelemibb jogaik hiányára és megélhetési gondjaikra. Lássuk, mi történt az utolsó, 1989-es felvonuláson Pécsett.

A Népszabadság 1989-es vezércikke az utolsó május elsejei felvonulás országszerte alacsony látogatottságát firtatja: „A távolmaradásra késztető okok között – hiszen együttvéve a sokféle helyszínen kevesebben gyűltek össze, mint valaha – a közvélemény-kutatók bizonyára kimutatnák azt is: nemcsak a meteorológia barométere, hanem a politikai bizalomé is alacsonyan állt ezen a május 1-jén. Nehéz volt a szónokok dolga, mert nehéz ma olyasmit mondani, ami hiteles, s szívesen hallgatott.”

Hasonló volt a helyzet a pécsi majálisokkal is. A Dunántúli Napló 1989 május elsejei lapja szerint a hűvös időjárásra való tekintettel a pécsi programokat fedett helyszínekre tették át. A Melinda utcai majálist az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Házában, a balokányligeti programot az Ifjúsági Házban tartották meg. A tettyei műsort összeállító DOZSO a csoportjait a művelődési központban várakoztatta egy darabig, de közönség nem lévén, elmaradtak a műsorszámok. Az évtizedek óta megszokott május elsejékre a nemzetiszinű és vörös lobogókon kívül szinte semmi nem emlékeztetett.

Szintén a Népszabadság aznapi számában olvashatjuk, hogy a pécsi nagygyűlésen hárman mondtak ünnepi beszé­det. Medvetzky Antal, a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak vezető titkára a határozott, következetes kormányzati munkát sürgette.

Angyal Ottó, a Magyar Szociáldemokrata Párt pécsi—baranyai szervezetének ügyvezető elnöke pártja programjáról és a kü­lönböző politikai erőkkel való együttműködés feltételeiről beszélt.

Koltai Dénes, az MSZMP pécsi bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a párt jövője szempontjából halaszthatatlan feladat az 1956-os vezetés rehabilitálása. Emellett biztosítani kell, mondta, hogy ebben az országban soha többé senki ne fizessen életével a politikai másként gondolkozásért vagy a politikai hibákért, tévedésekért.

A pécsi, magát szabadelvű várospolitikai lapnak tituláló Külváros is véleményt nyilvánított április-májusi számában. Ferling József korabeli írása szerint a május elsejei nagy felvonulások megszűnése és a november hetedikei ünnepnap eltörlése csökkenteni fogják majd az évek óta fennálló hiányt, visszafogni a felesleges költekezést.

Egy kis érdekesség: Ezen az 1989-es felvételen Koltai Dénes, a PTE-FEEK korábbi dékánja beszél munkásmozgalmi szimbólumokról, az elvtárs megszólításról.

[su_box title=”Miért pont május 1?” style=”soft” box_color=”#27e437″ radius=”2″]

• Az időpont oka az, hogy 1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei sztrájkba kezdtek a 8 órás munkaidőért, 1890-ben pedig ezen a napon a párizsi a szakszervezetek együtt vonultak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. A hagyományos „munkásünnep” lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát, sok országban munkaszüneti nappá vált.
• A katolikusok Munkás Szent Józsefet, a munkások védőszentjét május 1-jén ünneplik. Tudatosan ezt a napot választotta az egyház, a „munkás szent” ünnepével a kommunizmus ellen vette fel a harcot.
• Az ősidőkben, a pogány kultúrákban május elején a természet megújulását ünnepelték. Az Európában (és Magyarországon is) népszerű májusfa-állítás is a természet újjászületését jelképezi. [/su_box]