A napokban Németh Zsolt, a Jobbik parlamenti képviselője vagyonosodási vizsgálat megindítását kérte Kőhegyi István, a szocialisták megyei elnökségi tagja ellen. Megkérdeztük, mi zajlik egy vagyonosodási vizsgálat alatt, hogyan zajlik az eljárás a kezdetektől a végéig, mennyi időt vesz igénybe.
Mint azt megírtuk, egy nyilvánosságra került bankszámlakivonat szerint komoly pénzt halmozott fel pár év alatt Kőhegyi István, az MSZP baranyai elnökségi tagja, Tóth Bertalan képviselőjelölt egyik legfontosabb kampányembere.
Az ügyben Németh Zsolt, a Jobbik pécsi országgyűlési képviselője vagyonosodási vizsgálatot kért Kőhegyi ellen a minap. Személyesen tette meg bejelentését, s azt reméli, hogy az adóhivatal utánajár, törvényesen halmozta-e fel a politikus vagyonát. Korábban már beszámoltunk róla, Pécsen nem is ritkák az ilyen eljárások, itt szeretik egymást feljelentgetni az emberek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az általános gyakorlatról adott tájékoztatást lapunknak.
– A beérkezett beadványokat első lépésben minősítjük tartalmuk alapján. Ha az érintett irat olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a társadalom érdekét szolgálja, közérdekű bejelentésként minősítik – mondta Barla Krisztina szóvivő.
Ezután minden, az adóhatóság rendelkezésére adatot összegyűjtenek, elemeznek és indokolt esetben megtörténik az ellenőrzés elrendelése is. – Szükség esetén a bejelentőt meghallgathatjuk, illetve tőle további, a bejelentésben foglaltakat alátámasztó, annak bizonyítását elősegítő információkat kérhetünk – mondta Barlai.
A vagyonosodási vizsgálat maga azzal kezdődik, hogy az adózó idézést kap a hatóságtól.
– Az ellenőrzés során tisztázzuk, hogy a vizsgált időszakban az érintett milyen bevételekre tett szert, illetve milyen kiadásokat eszközölt. Ennek során az adóhivatal többek között okirati bizonyítékokat gyűjt és elemez, pénzintézeteket keres meg, illetve nyilatkozattételre hívja fel az adózót – mondta a szóvivő.
Ezt követően a revizorok a nyilatkozatokat, csatolt adózói dokumentumokat, egyéb rendelkezésre álló adatokat, információkat, bizonyítékokat összevetik, elemzik, értékelik. Amennyiben ennek során meg lehet állapítani, hogy az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásaival nincs arányban az adómentesen, az adóbevallásaiban bevallottan vagy a bevallási kötelezettség alá nem esően megszerzett jövedelmeinek az együttes összege, akkor az adóhatóság az adó alapját becsléssel állapítja meg.
– Minden egyes ellenőrzött évre vonatkozóan azt kell megbecsülni, hogy a vagyongyarapodáshoz és az egyéb ismert kiadások fedezetére milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Amennyiben nem tudja bizonyítani a hiányzó jövedelem forrását, valamint azt, hogy ahhoz az adójogszabályok betartása mellett jutott hozzá, az adóhivatal megállapítja a forráshiány adókötelezettségét – közölte Barlai.
A teljes vizsgálat általában pár hónapig, de indokolt esetben – pláne, ha szövevényes ügyről van szó – akár három hónapnál is tovább tarthat.
