Szeptember 27-én mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház a Mágnás Miska című nagyoperettet. A teátrum színpadán már zajlanak a próbák, a varrodában pedig hatalmas a sürgés-forgás. Az Abszolút Nő olvasói most bepillanthatnak a kulisszák mögé: megmutatjuk a jelmezeket.
Itt bevenni, ott kiengedni, átalakítani, még egy kis csipkét rávarrni, alsószoknyát keríteni a ruhának. Csak úgy kapkodtuk a fejünket, amikor megérkeztünk a színház varrodájába. Ottjártunkkor épp a Mágnás Miska új beállójának jelmezét alakítgatták a tükörben.
A profizmus szembetűnő, a varrónők részletesen ismerik az összes raktáron lévő ruhát, és pontosan tudják mit, mivel lehet összevariálni. A rutinra szükség is van, hiszen csak ehhez a darabhoz közel száz jelmezt kellett elkészíteniük.
Nem elég, ha gyönyörű…
A jelmezek megálmodója immáron harmadszorra dolgozik a Pécsi Nemzeti Színháznak. Tavaly a Csárdáskirálynő, a Picasso kalandjai, idén pedig a Mágnás Miska és a Bolha a fülbe jelmezei születtek meg Horváth Kata keze nyomán.
-Az egész egy nagy csapatmunka. A rendezővel, és a díszlettervezővel közösen olyan hatást kell elérnünk, hogy amikor a függöny kitárul, a látvány szíven üsse a nézőket.
Az igazi munka két-három hónappal a bemutató előtt kezdődik. Miután a jelmeztervező elolvasta a szövegkönyvet és megismerte a szereposztást, elkészíti a rajzokat tervelfogadásra. Rendezőtől függ, hogy szabad kezet ad, vagy konkrét elképzelést kell megvalósítani.
-Méhes Lászlóval szerencsém van, mert ő hagyja, hogy kibontakozzam. A jelmezek kinézetét illetően maximum annyi utasítást ad, hogy: „Legyen baromi szép!” (nevet) Na jó, azért kicsit megbeszéljük a dolgot.
Az igazi játék a színpadra állításkor kezdődik. Akkor derül ki, hogy egy-egy ruhának mit kell „tudnia” előadás közben. A Mágnás Miskában a Nagymama jelmeze viszonylag egyszerű, mert nem kell gyorsöltözősnek lennie (ez annyit tesz, hogy hátul egyetlen cipzár van a ruhán), de Rollának és Marcsának lesz egy közös jelenete, amikor a színpadon öltöznek át.
-A helyzetet tovább bonyolítja, hogy koreográfiára, ugyanazokkal a mozdulatokkal kell majd levetkőzniük és felöltözniük. Ezt meg kell oldanunk a ruhák kialakításakor – meséli Kata.
Nem lehet bármennyit költeni
A tervelfogadás közben a jelmeztervező megtudja, mekkora keretből gazdálkodhat. Természetesen nem csillagászati összegekről van szó, úgyhogy jól ki kell találni, mit, honnan szereznek be. A Mágnás Miskában ráadásul a szereplők kétszer, háromszor, négyszer is új jelmezben bukkannak föl. Az alkalmi ruhák pedig köztudottan fényűzőek, fejdísz és rengeteg ékszer is tartozik hozzájuk.
-Sok éve dolgozom a szakmában, úgyhogy vannak bejáratott üzleteim, ahol tudom, hogy jó áron, gyönyörű anyagokat kapok. A fényűző, báli ruhák esetében egyébként sokszor úgy trükközünk, hogy megvesszük az olcsóbb anyagot, majd a rengeteg rápakolással: ékszerekkel, csipkedarabokkal úgy megdíszítjük, hogy a végeredmény fenséges lesz.
Azok a bizonyos utolsó pillanatok
A varrodában dolgozóknak mindenre fel kell készülniük. A napokban derült ki például, hogy Rollának még egy estélyi ruhára szüksége lesz a darabban, így újabb feladat várt a tervezőre és a készítőkre.
-Szerencse, hogy Farkas Marcsinak, a női varroda vezetőjének van eltéve néhány gyönyörű csipkéje, amiket vészhelyzetben elő lehet kapni, és gyorsan tudunk belőle alkotni valami szépet – mondja Horváth Kata.
A ruhák jelentős része már kész van, csak a kisebb átalakítások váratnak magukra. Marcsa ruhájának például meg kell szélesíteni a pántját, nehogy az aláöltözet kilátszódjon, és a kar személyzeti ruhájáról is hiányoznak még az apró részletek.
– A munkafolyamatok koordinálásában egyébként nagy szerepe van Stern Kati jelmezkivitelező-asszisztensnek, hiszen tulajdonképpen ő irányítja a dolgokat a tervező és a varroda között – teszi hozzá Horváth Kata.
