Bár különböző felmérések azt mutatják, hogy a magyarok viszonylag jól bánnak személyes adataikkal, még mindig nem vagyunk elég óvatosak ezen a területen. Sokan könnyelműek, nincsenek tisztában a jogaikkal, és hogy kitől kérhetnek segítséget, ha megtörtént a baj.
Adatok hálójában
Gyakran nem is tudatosul bennünk, hogy a mindennapi teendőink intézése közben milyen gyakran használjuk személyes adatainkat akár munkahelyünkön, a hivatali ügyek során és az interneten is. A legproblémásabb terület természetesen a világháló, ahol nem mindig mérik fel a felhasználók egy-egy rossz lépés következményeit. Bár a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság pontos adattal nem rendelkezik arra vonatkozóan, mennyi bejelentést kaptak kifejezetten internetes visszaélésekről, azt megerősítették, hogy az esetek egy részében online környezetben követtek el jogellenes adatkezelést.
[note]Mi is az adatvédelem?
Az adatvédelem az egyén védelme érdekében, a személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozásával foglalkozik. Azokat a személyeket védi, akikkel az adatok összeköthetők. Az adatvédelmi törvény értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult vagy törvény elrendelte. A törvény az egyik oldalon a személyes adatok védelmét, másik oldalon a közadatok (törvények, önkormányzati rendeletek, határozatok stb.) minden lakos számára könnyű elérhetőségét írja elő. Magyarországon korábban az adatvédelmi biztos (ombudsman), 2012. január 1-jétől a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság látja el az információs jogok védelmét.[/note]
Csak óvatosan a fotókkal!
A személyes adatokkal való visszaélés gyakori példája a közösségi oldalakra feltöltött képek jogszerűtlen felhasználása. Ugyanis, ha valaki közzétesz egy fotót mondjuk a Facebookon, akkor az ottani beállításainak megfelelően csak azzal osztja meg a feltöltött tartalmakat, akivel szeretné. A Hatóság álláspontja szerint attól még, hogy a feltöltő nyilvánosságra hoz egy fotót, nem használható fel szabadon mások számára.
Gyerekek védelme
Az életkorból adódóan a gyerekek nagyon könnyelműek, ha a személyes adataikról van szó, hiszen nincsenek tisztában a kockázatokkal. Számukra egyébként számos programot indítanak az utóbbi időben, hogy ne váljanak bűncselekmény áldozatává, ilyen például a „Kulcs a net világához” című tanulmány.
A társkereső oldalak is veszélyesek lehetnek a fiatalkorúak számára, mert az üzemeltető nem tudja kiszűrni, hogy a felhasználók valós adatokat adtak-e meg. Így például, ha egy kiskorú regisztrál és aztán szexuális bűncselekmény áldozatává válik, akkor a honlap üzemeltetője is bűnrésznek minősül.
Óvintézkedések
A Hatóság azt javasolja, hogy csak olyan felületre regisztráljunk, amelyen ismerjük az adatvédelmi feltételeket. Így például nem célszerű idegen nyelvű oldalon adatokat megadni, ha nem beszéljük az adott nyelvet, ezáltal a szabályzatot sem értjük. Az is fontos, hogy az idegen nyelvű oldalak többnyire nem magyar fennhatóság alá tartoznak, éppen ezért nem a magyar törvények vonatkoznak rájuk és nem a magyar illetékesek járnak el egy-egy ügyben.
Mit tehetünk, ha baj van?
Visszaélés esetén első körben az érintetteknek kell dűlőre jutniuk az üzemeltetővel. Akár adataik törlését is kérhetik. Ha így nem sikerül megoldani a problémát, akkor a felhasználó Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság segítségét is igénybe veheti.
[box title=”Adatvédelem napja”]Január 28. az adatvédelem nemzetközi napja. Az Európa Tanács kezdeményezésére 2007-ben, az ET adatvédelmi konvenciója elfogadásának 25. évfordulóján rendezték meg először az Európai Bizottság támogatásával.[/box]
