Nem csupán II. Erzsébet királynőre, de hasonmásaira is erőt próbáló napok várnak a hétvégi gyémántjubileumi ünnepségek során: míg a szigetország lakói lobogókkal és szendvicsekkel készülnek az uralkodó trónra lépésének 60. évfordulója alkalmából rendezett programokra, addig maga az „ünnepelt” és helyettesei rendkívül szoros napirendnek néznek elébe.
A királynő egyebek mellett kilátogat az epsomi derbire, tarka virágdzsungelbe öltöztetett királyi bárkán fog lehajózni a Temzén, koncertet hallgat a Buckingham-palotában és misére megy a Szent Pál-székesegyházba. Sokak számára talán nehezen elképzelhető, hogy milyen lehet kötelezettségekkel teli uralkodónak lenni, ám a királynőre szinte megszólalásig hasonlító nőknek már jó pár alkalmuk volt belekóstolni a királyi létbe – olvasható a BBC brit hírszolgáltató internetes oldalán (www.bbc.co.uk).
Patricia Ford tíz éve tevékenykedik II. Erzsébet nem hivatalos hasonmásaként. A 76 esztendős asszony annak idején maga keresett fel híresség-hasonmásokkal foglalkozó ügynökségeket, gyakran emlegetett „királynői vonásai” miatt. „Ez az év rendkívül eseménydús: normális esetben heti tíz felkérést kapok, most napi tíznél járok, amelyek elsősorban június elejére szólnak. Egyetlen londoni ünnepségen sem fogok tudni részt venni, mert utazgatnom kell az országban” – mondta.
Ford általában nem túl izgatott, ha a megjelenéseikor hírességekkel fut össze, bár egyszer Bob Geldoffal is találkozott, amit rendkívül élvezett. Elmondta: nem buzgó rajongója a királyi családnak, de nagyon tiszteli az uralkodót. „Rendkívül kedves asszony, akinek az élete korántsem irigylésre méltó; nem szívesen cserélnék vele. Le kellene ülnie, feltennie a lábait, és azt kellene csinálnia, amihez csak kedve van, ahelyett, hogy állandóan a határidőnaplóját nézi” – tette hozzá.
Forddal ellentétben Ella Slack nem hasonmás, hanem igazi „királynő-dublőr”. Az ő feladata, hogy helyettesítse az uralkodót a nagyszabású nyilvános rendezvények próbáin. Az egykori BBC-alkalmazott elsőként a két világháború halottainak londoni emlékművénél tartott mise főpróbáján „állt be” az uralkodó helyett. „A királynő egészen elképesztő asszony. A minap a Windsori-kastélyban próbáltam, és rettentő hosszú ideig kellett egy helyben állnom, nézve a csapatok menetelését” – mondta.
Slack részt vett már a brit parlament éves ülésszakát megnyitó rendezvény, valamint a királynő és Fülöp herceg aranylakodalmának próbáján is. Legutóbb a gyémántjubileumhoz kapcsolódó programokat „tesztelte”, köztük a Temzére álmodott királyi bárkát. Soha nem találkozott még személyesen az uralkodóval, de néhányszor már volt a közelében, és bár általában nem szokták összetéveszteni az eredetivel, nemrég mégis „Jó reggelt, őfelsége!” megszólítással köszöntötték az emberek egy repülőtéren.
Jeannette Charles mindig is szórakoztatónak találta, amikor a hajdani Erzsébet hercegnővel való hasonlóságát emlegették, mégis csak 1972-ben kapott figyelmet, amikor portrét készíttetett magáról és a művész beszámolt a szembetűnő hasonlóságról a helyi Essex Chronicle című lapban. A sztorit később a nemzeti média is felkapta, számtalan interjút készítettek Charlesszal, akit a Csupasz pisztoly című amerikai vígjátékban is láthatott a nagyközönség, természetesen II. Erzsébet királynő szerepében.
„Bejártam az egész világot: lordokkal és úri dámákkal találkoztam. Egyszóval csodálatos életem volt” – mondta az asszony, aki egészségügyi állapota miatt csak a televízión keresztül tudja nézni a gyémántjubileumi ünnepségeket. A hétvégi programok népszerűsítése és a brit turizmus fellendítése érdekében a hasonmások egyikét Sanghajba repítették nemrég, hogy köszöntse a kínai vásárlókat egy helyi bevásárlóközpontban, ahol a szigetország zászlaját lengető tömeget egy Beatles-emlékzenekar hangolta rá még jobban a brit hangulatra.
