Az eddigi bizonyítékok azt mutatják, nem kívánta a Mal Zrt. tovább folytatni tevékenységét Magyarországon, ezért nem tett a cég semmit környezetvédelmi feladatai ellátása, valamint a száraztechnológiára való átállása érdekében – mondta a környezetvédelmi államtitkár katasztrófát vizsgáló parlamenti bizottság keddi ülésén.
Illés Zoltán kérdésre válaszolva azt mondta: a katasztrófa tavaly október 4-ei bekövetkezéséig a zagytározót is üzemeltető cég semmilyen iratot nem nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz arra vonatkozóan, hogy az idén februárban lejárt egységes környezethasználati engedélyét meg kívánná hosszabbítani, és a szártechnológiára való átállásról sincsenek dokumentumok.
Így elképzelhető, hogy a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat, a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat és tevékenységüket Boszniába helyezték volna át – tette hozzá.
A környezetvédelmi államtitkár szerint a vörösiszaptározó X-es kazettájának sérülése és a tíz halálos áldozattal és sokmilliárd forintos károkozással járt katasztrófát „nem természeti jelenség, hanem a nem megfelelő emberi tevékenység miatt bekövetkezett talajtörés” okozta, és a cégvezetőknek tudnia kellett a problémáról.
A szűrővizsgálatok nem mutatnak hosszan ható egészségi problémákat
Nem mutattak ki a vörösiszap-katasztrófával összefüggő, hosszú távon ható egészségi problémát az érintett térség lakói körében eddig végzett szűrővizsgálatok – mondta az Országos Mentőszolgálat műveleti és szervezési igazgatója Pécsen. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná.
Göndöcs Zsigmond, a mentőszolgálat illetékese újságírói kérdésre beszámolt arról, hogy a tavaly decemberben Devecserben átadott kormányzati egészségügyi szűrőközpontban eddig ezerháromszáz ember esett át különböző szakorvosi és laborvizsgálatokon, egyebek mellett tüdőszűrésen. Ezek „vörösiszappal összefüggő problémát nem, de – a magyar népegészségügyi mutatókkal megegyezően – 60-70 esetben magas vérnyomást, szív- és érrendszeri betegséget, továbbá cukorbetegséget jeleztek” – tette hozzá.
A katasztrófavédelmi kormánybiztosság lakossági egészségügyi felügyelőjeként is dolgozó szakember szólt arról is, hogy október óta Budapesten tíz devecseri, tíz kolontári, illetve kontrollcsoportként tíz ajkai gyermek vizeletét vizsgálják rendszeresen, nehézfémek nyomait keresve, de „még egyik minta sem tért el az átlagtól”.Göndöcs Zsigmond megjegyezte: az iszapkatasztrófával összefüggő egészségügyi vizsgálatokat a lakosság kérésre végzik. Erre különösen nagy az igény a szülők részéről, közülük egyre többen kérik gyermekeik szűrését.
A kormányzati egészségügyi szűrőközpont tavaly december 14-én nyílt meg azzal a céllal, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék az iszapömlés által érintett lakosság egészségi állapotát. Az intézmény Devecser és hét környező település mintegy nyolcezer lakosának nyújt ingyenes szűrővizsgálatokat.
