Pécs egyik jelképének számít a négytornyú székesegyház, azonban nem mindig ilyen külsővel fogadta a városba látogatókat. Mintegy 130 éve egy olyan jelentős átalakításon esett át, ami teljesen megváltoztatta a külsejét, az átépítés pedig már a korában is vitákat kavart.
A közelmúltban számoltunk be róla, hogy restaurálási munkák kezdődnek a bazilikában, előbb több kápolna, majd a későbbiekben a főhajó is megszépül. Most természetesen a meglevő értékek megmentéséről van szó, a 19. század végén azonban teljesen át is építették a hatalmas épületet. Már az 1800-as évek elején is folyt egy jelentős munka a bazilikán, amelyet Pollack Mihály tervei alapján végeztek, ennek kapcsán alakult ki a mai Dóm tér is (amelyen szintén átalakítási munkák folynak jelenleg), ugyanis az építkezés során elbontották a középkori vár kaputornyát és az ott álló falakat. Mai szemmel meglepő lehet, hogyan is nézett ki egykor a tér, illetve maga a székesegyház:
A század végén azonban ennél is jelentősebb átalakítás kezdődött, amely már akkor is vitákat váltott ki. Dulánszky Nándor akkori pécsi püspök bízta meg Friedrich von Schmidtet, aki Európa-szerte ismert templomépítő volt, hogy építse át a székesegyházat. Bár a hivatalos cél az volt, hogy az épületet megszabadítsák az évszázadok alatt hozzáépített elemektől, és egységes formát kapjon, végül az Árpád-kori épületből csak a főfalak, a tornyok mintegy kétharmada, az altemplom és a kápolnák maradtak meg.
Mint a Katolikus Lexikon is megjegyzi, az 1882-ben indult nagyszabású átalakítás miatt a közvélemény is zúgolódott, de a püspök végigvitte tervét, amely során, már az első ütemben számos addigi érték szóródott szét, veszett el vagy egyszerűen megsemmisült. Az építkezés ideje alatt elég furcsa képet mutatott a székesegyház, amint az a Régi Pécs-blog nemrég a Facebookon közzétett fényképén is látszik:
Az „új” székesegyházat, amely neoromán stílusával gyakorlatilag máig változatlan, 1891-ben szentelték fel, és az esemény jelentőségét mutatja, hogy maga a király, Ferenc József is ellátogatott Pécsre (a császári-királyi látogatásokról korábban már írtunk, ITT!). A budapesti újságok egyenesen azt írták az ünnepről:
„Aki mennyországot akar látni, az jöjjön Pécsre!”
A királynak több diadalkaput is építettek, az egyik szinte közvetlenül az új székesegyház előtt állt:
Az esemény helyi jelentőségét mutatja, hogy megszólalt a dóm harangjai közül a 70 mázsás, két méter átmérőjű Szent Péter-harang, ez csak a legnagyobb ünnepeken történt meg.
Forrás: Katolikus Lexikon, Pécsi Egyházmegye
