Visszatérnének a hatalomba a szocialisták egykori erős emberei Pécsen, ezért áttekintettük, hogy milyen eredményt is hozott a valamikor Gyurcsány Ferenc által is irányított párt időszaka. Ehhez az érához kötődik a 3,1 milliárdos jutalombotrány, az Expo Center ki nem fizetett alvállalkozóinak ügye, az életveszélyessé vált három IMS-iskola, a tubesi radar Pécsre erőltetése, vagy éppen a sorozatos rezsiemelések.
Bár még nem jelentették be az októberi önkormányzati választáson induló képviselőjelöltek névsorát a baloldaliak, de ahogy arról beszámoltunk, várhatóan Nyőgéri Lajos, az MSZP egykori pécsi frakcióvezetője és Kunszt Márta, az MSZP korábbi alpolgármestere, a DK helyi elnöke lehetne a két alpolgármester Pécsen, hogyha a baloldaliak nyerik meg a választást.
Mindketten politikusként részesei voltak annak az időszaknak, amikor Gyurcsány Ferenc akkori pártja, az MSZP vezette a várost és az országot, most akár vissza is térhetnek – méghozzá egy „civil” szervezet ernyője alatt –, felidézzük, hogy mik történtek akkoriban Pécsen.
A pécsi önkormányzat pénzügyei
A szocialista városvezetések tetemes adósságot halmoztak fel, a 47 milliárdos adósság terhét az Orbán-kormány vette le Pécs válláról, ugyanakkor a rendszerből fakadó súlyos örökséggel meg kellett birkóznia az új városvezetésnek. Ezért komoly megtakarításokat kellett keresni, miközben a kormány továbbra is a város partnere maradt. Idénre érték el azt, hogy immár a költségvetés pozitív mérleggel záruljon, stabil és kiszámítható büdzséje legyen a városnak.
Tubesi radar
Hiába tiltakozott a Civilek a Mecsekért Mozgalom évek óta, és hiába utasította el a voksoláson részt vevő több tízezer ember 94,3 százaléka a helyi népszavazáson azt, hogy Pécs közigazgatási területén belül nagy hatósugarú katonai radar épüljön, a szocialisták mégis a városi telepítés mellett döntöttek. Ezt maga Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s kormányfő jelentette be. A lokátor megépítését végül a fideszes kormány akadályozta meg.
Jutalombotrány
Miközben az önkormányzat súlyosan, a csőd szélére sodródva eladósodott, a szocialista-liberális városvezetés idején összesen 3,1 milliárd forintot fizettek ki jutalmakra. Köztük voltak a városvezető politikusok is, így például az MSZP mostani elnöke. Az egykori alpolgármester, Tóth Bertalan volt, hogy egy nap kétszer is vett fel jutalmat, de a most baloldali városvezetésbe újra visszatérni készülő, a DK-t Pécsen vezető Kunszt Márta MSZP-s politikusként is milliókat vihetett haza.
Expo Center
Az elvileg vásárok megrendezésére épített, ponyvából készült létesítmény úgy készült el, hogy az előzetesen becsült 200-300 milliós költség helyett több milliárdos hitelt kellett felvenni rá. Ezt a mai napig nyögi a pécsi vagyonkezelő. A botrányos körülmények között felhúzott épületen – tehát Pécsért – dolgozó alvállalkozók egy részét végül ki sem fizették. Az ingatlan megfelelő hasznosításra is csupán – a kisebbik rossz elvét követe – a szocialistákat leváltó városvezetés alatt történtek komolyabb lépések.
Rezsiemelések korszaka
A szocialista városvezetés idején a közműszolgáltatók árai eltérő mértékben ugyan, de folyamatosan – szinte automatikusan – nőttek. Az eljárásuk egyik legpontosabb példája volt az, amikor az őszi önkormányzati választások előtt nyáron még levették a napirendről az áremeléseket és megígérték, hogy nem emelnek díjakat, majd decemberben egyszerűen megemelték a közszolgáltatások árait: ekkor csak a távhődíj közel 50 százalékkal nőtt, de a buszviteldíjakat, vagy éppen a vízdíjakat is jelentősen megemelték.
Életveszélyes iskolák
Bár köztudott volt a Magasház példája alapján, hogy az IMS-szerkezetű házak veszélyesek lehetnek, a szocialista városvezetések hagyták, hogy egyszerre három ilyen típusú iskola is olyan állapotba kerüljön, hogy azokat veszélyessé kelljen nyilvánítaniuk a szakembereknek. Ez a feladat is a fideszes városvezetésre hárult, a három iskolából kettőt már sikerült megújítani, az utolsó modernizálása küszöbön áll. Pécsen egyébként a református kollégium és a Szent Mór oktatási központ összesen 4 milliárdos fejlesztésen megy keresztül.
Óvodák, bölcsődék
Az 1950 és 1990 között épült óvodákban és bölcsődékben 2010-ig szinte semmilyen komolyabb fejlesztés nem történt. A magukra hagyott intézményeket meg kellett újítani: 2010 és 2019 között a városfejlesztési forrásokból már megújult tucatnyi intézmény 2,5 milliárd forint értékben, s további fejlesztések is tervben vannak.
Botrányos buszeladás
A szocialista városvezetés 2008-ban részben privatizálta a pécsi buszvállalatot, majd egy kézzel írt számlán az új menedzsment eladta a pécsiek buszait. A karbantartásokra alig költöttek, napi szinten járatok százai maradtak ki, miközben adóvégrehajtás, az összeomlás fenyegette a pécsi buszközlekedést. Az ügyben büntetőeljárás indult. A Pécsi Törvényszék első fokú ítéletében kimondta: összesen 6,8 milliárd forintos vagyoni hátrányt akartak okozni, ténylegesen közel 700 milliós kár érte a városi céget.
Vízmű-ügy
2009-re a pécsi önkormányzat számára kiderült, hogy a vízmű magánbefektetője, a francia Suez ahelyett, hogy alacsonyan tartotta volna az árakat, és a még így is tekintélyes nyereségét fejlesztésre fordította volna, leányvállalatainak veszteségeit finanszírozta, negligálta a fejlesztéseket. A szocialista városvezetés mindehhez azzal asszisztált, hogy az időről időre jelentkező rezsiemelési igényeit támogatta a cég számára a közgyűlési többségével.
Üres ipari park
A szocialista városvezetéssel kiváló kapcsolatot ápoló, mostanában MSZP-s rendezvényeknek otthont adó ingatlanos elérte, hogy a város egy szántóföldet gazdasági területté minősítsen át, amivel gyakorlatilag megsokszorozták annak értékét. Így ahelyett, hogy a város maga alakított volna ki ipari parkot, azt egy magáncég tette meg, és a városnak, államnak kellett egy részét visszavásárolnia a területnek. Ez utóbbi korábban üres területekre a fideszes városvezetés hozott befektetőket.
