Ilyen volt az olimpia megnyitója

Látványos zenés, táncos műsorral indult Rio de Janeiróban a XXXI. nyári olimpiai megnyitóünnepsége.

A hivatalos program egy kétperces videóval vette kezdetét. A Maracana Stadion lelátóinak egyes részeit a díszletek miatt lezárták, s ugyan maradt néhány üres szék, így is 61 500-an követték figyelemmel a helyszínen a show-t. A megnyitón azt mutatták be, hogy a sport mennyire fontos része a brazil életnek, egyúttal azt, hogy Rióban milyen tökéletesen harmonizál a természet és a városi életforma.

A műsor rendezőjének egyik legfontosabb célja az volt, hogy az utóbbi időben az olimpiai megnyitókat jellemző high-tech látványelemek helyett a szereplők szenvedélyével és energiájával mutassa be a brazil kultúra gazdagságát. A cél egy hatalmas parti volt, melyben egy találékony, kreatív emberek milliói által felépített országot ünnepelnek.

A klip utáni első szegmensben ezer szereplő 250 ezüst színű leplet mozgatott, a monumentális koreográfia részeként hatalmas hullámokat vertek Marcos Valle „nyári szambájára”. A visszaszámlálás jelezte a ceremónia kezdetét, miközben hatalmas párnákká alakultak a fémlemezek. Az óra lejártakor ezeken dobolni kezdtek, majd kört és ebből egy óriási ezüstörvényt formáztak. Az örvény közepében a béke szimbóluma rajzolódott ki, mely a fa szimbólumává változott, ezzel jelképezve az új békét, melyet a brazilok szeretnének elérni.

Ezután Paulinho da Viola előadásában csendült fel a brazil himnusz, amely közben 60 sportoló – köztük tíz jelenlegi klasszis, illetve 50 tehetség – brazil zászlóval a vállán érkezett a játéktérre, s felhúzták a brazil lobogót.

A himnuszt az „élet születése” elnevezésű szakasza követte a megnyitónak. Itt a mai Brazília területének évmilliárdokkal korábbi születését mutatták be, s azt a folyamatot, hogy ezt a még 500 éve is sűrű erdőségek borította földet miként népesítették be az őslakosok.

A következő részben a brazil embereket és kultúrájuk eredetét jelenítették meg: előbb az európai hódítók hajóztak be, később pedig a kényszerrel Brazíliában hurcolt afrikaiak jövetelét lehetett látni. Ez utóbbi szimbolizálásaként fekete férfiak és nők lepték el a küzdőteret, kerekekben futottak, s közben munkájuk eredményeként a fák helyét cukornádültetvények vették át. Végül az arab és távol-keleti emberek bevándorlásának lehettek szemtanúi a nézők.

A bevándorlást a hatalmas metropoliszok születése követte, városok nőttek ki a földből, majd egy repülővel járhatta be mindenki a riói éjszakát.

Ezek után csendült fel a talán leghíresebb brazil dal, az Ipanemai lány, melyet Daniel Jobim adott elő, s közben Brazília büszkesége, a szupermodell Giselle Bündchen vonult végig a kifutón, karrierje során utoljára.

Az Ipanemai lány dallamait lassan elnyomta a favellák hangja a színpadon, előbb a carioca funky ritmusát lehetett hallani, melyre egy fiú kezdett táncolni, miközben Ludmilla, a népszerű brazil énekesnő fülbemászó ritmusos zenéjére egyre több táncos lepte el a küzdőteret, majd az afrikai-brazilok ősi zenéjét idéző híres Osanha című dal hallatszott fel. Ennek meghatározó szerepe volt, hogy az afrikai zene beépült a brazil zenei kultúrába. A folytatásban a fekete zenészeknek a brazil popzenéhez adott értékeit hangsúlyozták.

Ezt követően a színpadon hirtelen nőni kezdett a feszültség, az egész stadion beleremegett az öt kard csatájába, a Maracatu csoport párbajra hívta a Bate Bola együttest. A trópusok hangjaira 1500 táncos lepte el a küzdőteret, s táncolt Madureira Baile Charme koreográfiájára. A táncukhoz a nézők nagy része természetesen csatlakozott, így pillanatok alatt karneváli hangulat lett úrrá a legendás Maracanán.

A megnyitó záró szegmensében már nem Brazília, hanem a Föld kapta a főszerepet. A globális felmelegedésre, az esőerdők pusztulására, a sarki jég olvadására, a tengerszint emelkedésére hívták fel a figyelmet. A ceremónián két neves színésznő, a brazil Fernanda Montenegro, valamint az Oscar-díjas Judi Dench emelte ki annak fontosságát, hogy ez ellen globálisan fel lehet lépni, és ennek a legegyszerűbb módja pedig az, hogy ha minél több növényt ültetnek az emberek.

Ezt követően kezdődött el a 207 nemzet bevonulása. Az olimpiák történetében először a bevonulóknak feladatuk is lesz, hiszen minden küldöttség egy-egy különböző fajtájú növényt, illetve magot helyez el a felállított vázákba.

A magyarok 93.-ként érkeztek az arénába.

A riói az első olimpia, amelyet Dél-Amerikában rendeznek meg.