Szerda délután nyílt kiállítás a pécsi Várostörténeti Múzeumban a jeruzsálemi Izrael Múzeum zsidó kéziratok és szertartási tárgyak anyagából. A tárlat először látható az országban Szentendre és Kaposvár után a baranyai megyeszékhelyen.
Az izraeli nagykövetség, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) és a Janus Pannonius Múzeum közös kiállításán látható műtárgymásolatoknak köszönhetően a magyar látogatók megismerhetik a zsidóság legfontosabb ünnepeit.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy magyar gyűjteményekben eddig nem látott gazdagságú leletegyüttes tekinthető meg.
– Ez a tárlat előhívja lelkünk mélyéről saját kultúránk színességét. A magyar városok történetében több évszázados hagyományai vannak a zsidó közösségeknek, ezért a közösségi együttélésben ez a szín jelenlévő valóság – még akkor is az, hogy ha magyar vidéki zsidóság a soá idején nagyrészt megsemmisült.
Az államtitkár szerint elsősorban a fiatalok figyelmébe ajánlott a tárlatot, érezzék át, hogyan olvadtak bele a zsidó hagyományok egy nagyobb közösségbe.
– A zsidóság identitásőrzése több mint öt évezred óta azért erőteljes, mert az értékek az izoláció révén őrzik. A kulturális jelenlét egy város közösségében a szertartásokon kívüli jelenlét viszont építi és gyarapítja a közösségeket. Azok a titkok és egyéni sorsok, amelyek megnyílnak most, a közösség életéről és kultúrájáról árulkodnak.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere is a különböző kultúrák együttélését emelte ki Pécs történelmének áttekintésekor, kiemelve, hogy a zsidóság nagyon sok mindenben hozzájárult a város kultúrájához, ahhoz a városhoz, amit „ma magunkénak tudhatunk”.
Kálnoki-Gyöngyössy Márton, az MVMSZ elnöke mindehhez annyit tett hozzá, hogy több mint ezeréves történelem fűz egymáshoz a magyarokat és a magyarországi zsidókat, akikről az első említés 965-ből származik, amikor a prágai vásáron Magyarországról érkező zsidó kereskedők jelentek meg. Mint mondta, a két nép közös történelmének vannak fényes, de szomorú és borzalmas fejezetei is, a mostani tárlat azonban a zsidó kultúra több ezer éves hagyománya előtt tiszteleg, hiszen a zsidó identitás nagyon szorosan összekapcsolódik a zsidó vallással.
A hat héten át látogatható kiállításon egyebek mellett megtekinthető egy miniatűr másolat a Holt-tengeri tekercsekről, a tárgyak között láthatók amulettek, házasságlevelek, szertartáskönyvek és a Tóra olvasására szolgáló útmutató eszközök is. A tárlaton a zsidó vallás minden fontos fogalmával – széder, pészah, hanuka, sabbath, purim – kapcsolatos tárgyak is láthatók.
A kiállítás megnyitását követően a Pécsi Zsidó Hitközség és a római katolikus Sant’Egidio Közösség tizedik alkalommal tartott megemlékezést és felvonulást a Pécsről 1944-ben elhurcolt zsidó polgárok emlékére.
A Ferencesek templomától a Kossuth téri zsinagógáig tartó meneten jelen volt Ilan Mor izraeli nagykövet, Hoppál Péter államtitkár, Csizi Péter országgyűlési képviselő, Páva Zsolt polgármester, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület több tagja is.
