A 80 éves kecskeméti Harsányi Ernő az időseknek szervezett szabadegyetem előadásait látogatva úgy döntött: szeretne még tanulni, órákra járni, vizsgákra készülni. Felvették egy mesterképzésre, így ma ő az ország legidősebb egyetemistája – írja a Baon.hu.
Dr. Harsányi Ernő eredetileg matematika-fizika szakos tanárként kezdett, később elvégezte a filozófia-logika szakot is, és 26 évig filozófiát tanított. Ezután áttért a gerontológiára (az öregedés és öregkor élet és kórtanával foglalkozó tudomány), amely szavai szerint azért is jó, mert így kutatása tárgyához öregedett. Mint mondja, az idősekkel való foglalkozás a „szíve csücske”.
A kecskeméti úr – a helyi nyugdíjas szövetség korábbi elnöke – lelkes látogatója volt a tavaly februárban indult, nagy népszerűségnek örvendő Harmadik Kor Egyeteme előadásainak. Ezen értesült arról, hogy a Kecskeméti Regionális Felnőttképzési Központ szervezésében, a Pécsi Tudományegyetem hírös városba kihelyezett konzultációi sorában második mesterképzésként elindul a kulturális mediáció szak is. Ernő bácsi úgy döntött, jelentkezik, újra egyetemi előadásokra, szemináriumokra akar járni, jegyzetelni, vizsgákra készülni és persze kollokválni, szigorlatozni is. A felvételi elbeszélgetést követően hamarosan újra beülhet az iskolapadba, és úgy tűnik, mostantól ő lesz hazánk legidősebb egyetemistája (az eddigi rekorder egy 73 éves pécsi hölgy volt).
– A kulturális mediáció tulajdonképpen a régi népművelő szaknak felel meg, elsősorban a különböző médiumok és a kultúra kapcsolatáról szól. Három ok miatt döntöttem úgy, hogy megpróbálom. Az egyik, hogy hajt a kíváncsiság. Olyan az ember tudástára, mint egy lufi: minél többet fújunk bele, annál nagyobb a felülete, annál több a nyitott kérdés, és ahogy keressük a válaszokat, egyre kíváncsibbá válunk. Meg aztán, ha a kést nem fenik, akkor berozsdál. Ha valaki 80 éves korában nem végez állandó és nehéz szellemi munkát, elkezd felejteni és elkényelmesedni. Ezt nem engedhetem meg – mondta el lapunknak dr. Harsányi Ernő.
Harmadik okként hozzátette: szeretné kutatni, milyen okai lehetnek annak, hogy ennyire differenciálódik az idősek kultúrigénye, miért van az, hogy sokan megelégszenek a a tévés szappanoperák bámulásával, mások pedig újságot olvasnak, színházba járnak, kirándulnak vagy részt vesznek a nyugdíjasklubok rendezvényein. Úgy véli, az életút és anyagi feltételek mellett nagyban függ ez a mentalitástól, személyiségtől is.
Engem ijeszt, ha egy idős ember magára marad, és magányos lesz. Ez ellen a nyugdíjas közösségek nagyon sokat tehetnek, kimozdíthatják őket otthonról, és rávehetik az egymással való törődésre. A Harmadik Kor Egyetemén is összejött egy csoport, akik ismerkednek egymással, nemcsak az előadások, hanem egymás iránt is érdeklődnek – mondta Harsányi Ernő. Aki ha minden jól megy, a négy féléves kulturális mediáció szakot két félév alatt végzi majd el Kecskeméten, a diplomáig több mint húsz kollokvium vár rá.
