A nagyhét a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnappal kezdődik és nagyszombattal ér véget. Az egyhetes időszakban számos különleges liturgikus esemény és hagyomány szolgálja a felkészülést a feltámadás misztériumának megünneplésére. A székesegyház eseményeit az alábbiakban közöljük.
A nagyhét kezdetén, virágvasárnap (idén április 14-én) a liturgiában az egyház azt a hitét fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd az emberiséget megváltó és örök életre vezető feltámadással ér véget. A pécsi székesegyházban április 14-én 9.30 órakor kezdődik a szertartás, amelynek elején pálma-és barkaágakkal vonulnak a hívek a templomba, felidézve Jézus bevonulását Jeruzsálembe. A szentmisén az evangélium ezen a napon Jézus szenvedéstörténetét eleveníti fel. A középkor óta hagyomány, hogy szabadtéri passiójátékokon is felidézik a nagypénteki eseményeket. Pécsett, ahogy évek óta, idén is a Tettye Park szolgáltatja a 15.00 órakor kezdődő misztériumjáték helyszínét.
Nagyszerdán (április 17-én) este a nagycsütörtöki sötétzsolozsmát elővételezve tartják a székesegyház szentélyében 20.00 órától a papnövendékek részvételével és a Palestrina Kórus szolgálatával. A hagyomány szerint a húsvétot megelőző három napban hangzottak el Jeremiás próféta siralmai, ezeket a sorokat imádkozzák a hívek a sötétzsolozsmában. Az elnevezés onnan ered, hogy a X. századig éjszaka végezték, illetve, hogy mire az imádságot befejezik, a templomban egy kivételével minden gyertyát eloltanak, ez adja a szertartás különlegességét és mély szimbolikus jelentését. A háromszögletű gyertyatartón lévő 14 színes és egy fehér gyertya közül az imádságban szereplő minden egyes zsoltár és ének után eloltanak egy-egy színes gyertyát, így a végén csak a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve.
Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, a húsvéti szent háromnap első napja, az olajszentelés és az Oltáriszentség alapításának ünnepe. A Székesegyházban április 18-án délelőtt 10.00 órától tartják a krizmaszentelési misét, ekkor áldja meg az egyházmegye püspöke a liturgiában használt szent olajokat: a keresztelendők, a betegek olaját és a krizmát. Este 18.00 órakor kezdődik a Székesegyházban az ünnepélyes mise, amelyen a Glória hangjaira egyszerre szólalnak meg a harangok, a csengők és az orgona, hogy azután szombat estig elnémuljanak. A homília után a szolgáló szeretet parancsát megjelenítő lábmosás következik.
Nagypéntek az Úr szenvedésének napja. Április 19-én reggel 08.30-tól sötétzsolozsmát imádkoznak a székesegyház Corpus Christi kápolnájában. Ezen a napon a keresztúti ájtatosságot a hívek hagyományosan közösségben végzik, Udvardy György megyéspüspök vezetésével 15.00 órakor kezdődik keresztút a Kálvária dombon. Szentmise ezen a napon nincs, este 20.30-tól a székesegyház altemplomában zenés áhítattal virrasztanak, amelyen a nagyhét liturgikus zenéjének ritkaságai, Carlo Gesualdo responzóriumai is megszólalnak.
Nagyszombaton az egyház Krisztus sírja előtt várakozik. Reggel 08.30-tól sötétzsolozsma van a Corpus Christi kápolnában és az altemplomban felállított szentsír látogatására buzdítja a híveket. Nagyszombat estéjén az éjfél előtt végzett vigília keretén belül az egész egyház együtt ünnepli Krisztus feltámadását. A legnagyobb ünnep a tűz szentelésével veszi kezdetét a székesegyház előtt 20.00 órakor.
Húsvétvasárnap a feltámadás vasárnapja, az egyházi év legnagyobb ünnepe. Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké, bennünket pedig arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük. A székesegyházban húsvét vasárnap 09.30 órakor mutat be ünnepi szentmisét Udvardy György megyéspüspök.
A nagyheti szertartások helyszínei és időpontjai elérhetők ITT.
