Nagyszabású életminőség-javító szociális mintaprogram vette kezdetét Pécsen. Az egy éven keresztül zajló Peer Gynt Projekt során a Zsolnay-negyed környékének lakosain kívánnak segíteni több közösségi tér kialakításával.
Peer Gynt Projekt néven indult útjára Pécsen egy új kísérleti mintaprogram. Az egy éven át tartó program során a szervezők a Zsolnay Kulturális Negyed környékén a szegénységi küszöb alatt élő hátrányos helyzetű pécsiek és pécsi családok tagjainak társadalomba történő visszailleszkedését segítik elő a közösségi összetartozást erősítő és a helyi problémákat kezelő fejlesztési módszerekkel.
A projekt pontos célterülete az Ágoston tér – Búza tér – 48-as tér – Zsolnay Vilmos út – Engel János út – Hársfa utca – Ady Endre utca által lefedett városrész.
Őri László, Pécs alpolgármestere beszédében elmondta, hogy az önkormányzat által befogadott program azokat a szociális fejlesztéseket kívánja megvalósítani, amelyek az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat során elmaradtak a keleti városrészben, a város tehát régi adósságát törleszti. A projekt kiemelt célja – folytatta – a közösségi terek kialakításán túl, hogy olyan életminőséget javító programokat hozzanak a városrészbe (például: idegennyelv-tanulás, egészségügyi szűrőprogramok, informatikai képzések, stb.), amelyek a családok és a kisebb helyi közösségek megerősítésére, valamint a társadalmi felzárkóztatás folyamatára koncentrálnak.
Vincze Csilla Anna, a Nevelők Háza Egyesület ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a Peer Gynt Projekt egyik legfontosabb fejlesztése a Sándor utca és az Ady Endre utca két épületében kialakítandó Peer Gynt Közösségi Ház, ahol a környéken élők szabadidős tevékenységeket végezhetnek, szociális problémáik megoldásában találhatnak segítséget, ifjúsági-, oktatási-, egészségügyi- és kulturális információkhoz juthatnak, valamint mentális és munkaerő-piaci tanácsadásban is részesülhetnek. Mindemellett kiemelt szerepet kap a “Ne dobd el!” névre hallgató használtbútor-felújító műhely a Dugonics utcában, valamint a Humán Szolgáltató Közösségi Tér és Kávézó a belvárosban. A projekt során 20 ezer embert érnek majd el, valamint önkormányzati és magáncégek, intézmények, civil szervezetek együttműködésére is számíthatnak.
Giczey Péter, az ÉLETFA Segítő Szolgálat Egyesület elnöke rövid előadásában a projektben is szerephez jutó speciális közösségi házakról beszélt. Kiemelte, hogy az úgynevezett „settlement-típusú” nyitott közösségi házak komplex szolgáltatásokat nyújtó társadalmi térként funkcionálnak már 132 éve szerte a világban. Ezekben az intézményekben a társadalomba történő visszailleszkedést segítik elő szakértők, a helyiek igényeit felmérve – ez Pécsen jelenleg is zajlik –, őket integratív programokkal aktivizálva és ösztönözve.
Fehér Angéla, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Jelenlét Programjának szakmai vezetője a szeretetszolgálat 2007-től 2016-ig zajló pécsi projektjeinek eredményeit mutatta be. Kiemelte, hogy a György-telepen végzett közel egy évtizedes munkájuk során állandó jelenlétükkel és egyénekre szabott segítségnyújtásuknak köszönhetően a telep lakói megtanulták kezelni konfliktusaikat, és idővel közösséggé kovácsolódtak. A 2012-2015-ig tartó komplex teleprehabilitációs programjuk során pedig – amely magába foglalta Pécsbányát, a Hősök terét és Somogyot is – 96 főnek nyújtottak egyéni fejlesztéseket és 5 család telepekről történő kiköltözését támogatták.
Dr. Ingunn Sandaker, az Oslo – Akershus Alkalmazott Tudományok EgyetemeViselkedéstudományi Intézetének professzora kifejtette, hogy a Peer Gynt Projektben történő közreműködésük feltétele az volt, hogy a projekt lebonyolítása során olyan adatokat kell produkálniuk, amelyek a viselkedéstudomány akadémiai területén dolgozók számára hasznosak és hasznosíthatóak. Elmondta, hogy a projekt során a legfontosabb, hogy azonosítsák a célterületen tapasztalható kihívásokat és a kritikus viselkedési mintákat, amelyek kezelésére a legjobb gyakorlati módokat kell meglelni. A norvég egyetem ebben a munkában a pécsi szervezők és projektvezetők számára minden támogatást barátsággal megad – mondta –, valamint egy PhD-hallgatót is a város rendelkezésére bocsát, aki hasznos adatokkal fogja támogatni a projekt sikeres levezénylését.
A projektet az önkormányzattal együttműködve a Nevelők Háza Egyesület, a pécsi Támasz Alapítvány, a Fonavita Nonprofit Kft., valamint a norvég Oslo-Akershus Alkalmazott Tudományok Egyetem Viselkedéstudományi Intézete közösségi együttműködésben szervezi és bonyolítja le.
