Szerdán este 19 órakor, az NKA Arénában kezdetét veszi a férfikosárlabda-NB I. B bajnoki döntője. Az NKA Pécs és a PVSK-Veolia feszül egymásnak, a tét pedig nem kisebb, mint az, hogy ősztől melyik csapat szerepelhet majd a A csoportban.
Egy pozitívuma már most van az NKA–PVSK finálénak, méghozzá az, hogy mindenképpen lesz pécsi csapat a honi élvonal következő szezonjában. Hogy az évek óta szisztematikusan építkező NKA, vagy a tavaly – két évtized után – az A csoportból kieső PVSK, az persze egyelőre talány. A bajnokság rajtja előtt mindenesetre legfeljebb az nem Pécs–Pécs döntőt várt, aki szeret a lehetetlenre fogadni, az ugyanis pár forduló után világossá vált, hogy az NB I. B Piros csoportjából kiemelkedik e két gárda. És bár tavaly októberben talán még úgy festett, hogy a PVSK-Veolia lesz a favorit, a szezon eddigi része alapján már inkább az NKA felé billen a mérleg nyelve.
A döntő előtt a két együttes legrutinosabb játékosaival beszélgettünk egy kicsit, afelől érdeklődve, mit is várhatnak a sportág pécsi szerelmesei a finálétól. Az NKA-ba a nyáron érkező, korábban sok évet a PVSK-ban is lehúzó válogatott játékos, Kovács Péter például most először tapasztalhatja meg, milyen is az, amikor ő a csapata legrutinosabb játékosa.
– Sajnos elérkezett ez az idő is, hogy én vagyok a legöregebb– mondta mosolyogva Kovács Péter. – Ami a döntőt illeti, pozitív érzéseim vannak, ugyanis szerintem nagyon egyben vagyunk. Az egész csapat keményen dolgozott a szezon során, és ami a legjobb, hogy folyamatosan tudtunk fejlődni.
Felvetettük Kovácsnak, hogy amikor igent mondott az NKA hívó szavára, még nem feltétlenül tudhatta, hogy valóban a feljutásért küzdhetnek majd, és a kosaras be is vallotta, sokkal többet kapott az utóbbi hónapokban, mint amit előzetesen várt.
– Azt persze tudtam, hogy erős csapathoz érkezem, de őszintén szólva arra nem számítottam, hogy ilyen kiegyensúlyozottan tud majd a csapat jó teljesítényt nyújtani – vallotta be a játékos. – Nagyon sok tehetséges csapattársam van, akik nem csak, hogy ügyesek, de kivételes a munkamoráljuk, így ez is egy kellemes meglepetés volt számomra. Annak ellenére, hogy a keretünk nagyon fiatal, senki sem ijedős fajta, ez pedig a döntőben nagyon jól fog jönni.
Mondjuk az is biztos, hogy ha valami, a rutin a PVSK mellett szólhat a döntő meccsein. Horti Bálint, Bíró Olivér, Halász Ákos, Antóni Csanád vagy épp Tóth Norbert ugyanis külön-kölön is megélt már legalább annyi nagy csatát az A csoportban, mint a rivális teljes kerete. Ugyanakkor azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az NKA mégis jóval stabilabban szerepelt eddig.
– Amióta Szrecsko Szekulovics vezeti a csapatot, szépen fokozatosan áll össze a játékunk, az utolsó egy-másfél hónapban már kimondottan jó formába lendültünk – mondta el lapunk érdeklődésére a PVSK csapatának körelnöke, a válogatott Tóth Norbert. – A playoff során gyakorlatilag minden egyes meccsünkön elő tudott lépni a sorból valaki, az hozzá tudta tenni a játékunkhoz azt a bizonyos kis pluszt. Amire mindenképpen oda kell figyelnünk, az a mérkőzésen belüli ingadozás, ami azért a szezon nagy részében előjött nálunk, bár ebben is van előrelépés mostanában. Az biztos, hogy a döntő meccsein nem fognak beleférni ilyen formaingadozások.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a játékosok szerint van-e favoritja a finálénak, de mind a ketten óvatosan fogalmaztak, várakozásaik szerint nagyon szoros csatában dőlhet majd el a bajnoki cím sorsa.
– Természetesen készülünk a PVSK-ra, elemezzük a játékát, de elsősorban nekünk nem az ellenféllel kell foglalkoznunk – szögezte le Kovács. – Az egész bajnokság során saját magunkra koncentráltunk, a saját játékunkat csiszoltuk, ez hozta meg az eredményeket is. Az elődöntőben már kifejezetten érett, jó játékkal rukkoltunk elő, ami bizakodásra ad okot. Természetesen tudjuk jól, hogy a PVSK egy sokkal rutinosabb csapat, rengeteg A csoportos tapasztalat van a keretében, és csapatként is erősek. Azonban mint mondtam, nem ijedünk meg senkitől.
Ilyesmitől nyilván a Panthers esetében sem kell tartani, Tóth Norbert és társai sem azok a típusok, akik hátrahőkölnek, ha észreveszik az árnyékukat.
– Az eddigi eredmények, és a pályaelőny alapján persze tűnhet úgy, hogy az NKA a finálé esélyese, de elég sok komoly tétre menő csatát láttam már ahhoz, hogy tudjam, ilyen helyzetben az első, hazai meccs mekkora nyomást tud okozni a pályaválasztónak – jegyezte meg a Panthers magasembere. – Nekünk arra kell ügyelnünk, hogy minél több legyen az öt az öt elleni játék, illetve nagy hangsúlyt kell helyeznünk a megfelelő dobáskiválasztásra. Minél jobb helyzetből vállalnunk ugyanis dobást, annál jobb eséllyel találunk be. Abból pedig nincs se lepattanó, se gyors indítás.
A lepattanók terén egyébként is nagy feladat előtt áll a Vasút, hiszen az NKA centerduója, Meleg Gergő és Nemanja Djordjevics az egész B csoport legdominánsabb duettje a palánkok alatt.
– Ez valóban így van, azonban nem csak rájuk kell figyelni a lepattanóknál – tette hozzá Tóth. – Rengeteg múlik a csapatvédekezésen, azon, hogyan tudjuk kizárni őket, hogyan mozgunk együtt védekezésben, mennyire tudunk besegíteni a másiknak. Ez egy nagyon összetett kérdés, de készülünk a feladat megoldására.
Ahogyan megírtuk tegnap, a döntő még el sem kezdődött, de a pécsi kosárháború máris bedörrent, egy kis jegymizériával. A kérdés csak az, hogy ebből mit érzékelnek a játékosok? Vajon ők is adok-kapokra készülnek?
– Persze mi is éreztük az eddigi egymás elleni meccseken, hogy valamelyes feszültebb hangulatú találkozók voltak, mint a többi rivális ellen – ismerte el Kovács Péter. – Azonban ezt én elsősorban nem arra vezetem vissza, hogy Pécs–Pécs csatáról van szó, sokkal inkább arra, hogy a szezon rajtja óta mindenki arról beszél, ez a két csapat a mezőny legjobbja. És nyilván ha a legjobbak találkoznak, ott mindenki idegesebb kicsit.
Tóth Norbert sem tagadta, hogy érezni egy kis feszültséget, de szerinte elsősorban nem a pályán.
– Vannak mellékzöngék, ezt kár tagadni, de leginkább a közösségi oldalakon van ennek jele – mondta mosolyogva a center. – A játékosok egymással szemben inkább egy egészséges harci szellemet éreznek, de egy döntő kapcsán ez így is van rendjén. Hogy aztán mi van a zöld asztal mellet, az megint egy másik kérdés, de nekünk szerencsére a parketta jutott.
