Nem csak az ukrán–orosz háború óta érzékelhető a drágulás, sokkal előbb kezdődött mindez…
A Cetelem Bank friss fogyasztói felméréséből kiderült, a magyarok 95 százaléka már tavaly novemberben érzékelte a változásokat, az infláció emelkedésének oka lehet a koronavírus-válságból való kilábalással járó keresletnövekedés, a kormány és a jegybank inflációs- és jövedelempolitikája, illetve az időközben kitört ukrán–orosz háború – foglalta össze a Népszava.
A magyar válaszadók egyébként az infláció mértékét és a háborút nem, vagy csak kismértékben kapcsolják össze, vagyis nem általános az a vélekedés, hogy az infláció nagyobb részét az ukrajnai háború okozza, még ha annak komoly hatása van az élelmiszer- és az olajárak emelkedésén keresztül a folyamatokra.
Az elmúlt hónapokban a háború miatt sok háztartás újratervezte költségvetését: ötödük lemondott nagyobb vásárlásairól: új autó vagy ingatlan vétele, lakásfelújítás. Illetve 9-9 százalékuk növelte megtakarításait, vagy épp tartós élelmiszerek felhalmozásába kezdett.
A felmérés szerint a válaszadók négyötöde kényszerült továbbá az emelkedő árak miatt arra, hogy csökkentse fogyasztását.
Elsősorban az élelmiszer- és higiéniai termékek vásárlását mérsékelték a magyarok.
Összességében a résztvevők 65 százalékát érintette negatívan az infláció, ezen belül 15 százalékuk súlyos érvágásként éli meg az inflációt, ugyanakkor 10 százalék azt közölte, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életét az árak emelkedése – írja a Népszava.
Közben a kormány újabb adókat vet ki bizonyos, egészségtelennek minősített élelmiszerfajtákra – osztotta meg a Szabad Európa. Ezek a termékek július elsejétől a népegészségügyi termékadó (neta) hatálya alá esnek: drágulhat a müzli, a gabonapehely és a töltött tészta is.
