Az építőipar-ingatlankereskedelem szférájában dolgozók számára nem ismeretlen a jelenség, amikor utólag több új lakást alakítanak ki és adnak el a vállalkozók ugyanabban a társasházban, mint amennyi építésére eredetileg engedélyt kaptak – mindezt a nagyobb profit érdekében. Ezzel a jogszabályok szerint nincs is gond. Viszont ha egy ilyen lakást ad el a trükkös vállalkozó, az óvatlan vevő egy osztatlan, közös ingatlant vehet, aminek számos hátulütője van, és korántsem ér annyit, mint egy külön helyrajzi számmal rendelkező ingatlan.
Marosvári László, a GDN ingatlaniroda pécsi építészmérnök-ingatlanszakértője elmondta, Pécsen a PÉSZ (Pécsi Építési Szabályzat) az építési övezetek nagy részében szigorúan szabályozza, hány épület építhető az adott telken, abban hány lakás helyezhető el, az épület hány szintes lehet, milyen építménymagassággal, mekkora zöldterületnek kell lennie és hány parkolót kell kötelezően kialakítani (szigorúan az építmény telkén).
– Ha például az előírás szerint két épület építhető a telken, épületenként hét lakással, akkor a befektetők igyekeznek a legtöbbet kihozni ebből. Nagyon pontosan kikalkulálják, hány lakás, parkoló fér el, majd így adják be az engedélykérelmet – mondta.
A szakértő szerint előfordul, hogy olykor a lakások helyiségeinek elrendezését úgy tervezik meg, hogy utólag leválasztással kettő, vagy több lakás legyen kialakítható belőle. Ennek jogszabályi akadály nincs, hiszen nem tilos a lakásba több konyha, fürdőszoba, bejárat betervezése, így sem a tervtanácsoknak, sem az építésügyi, építésfelügyeleti hatóságoknak nincs jogalapja ezeknek a kivitelezéseknek a megakadályozására. Akkor jöhetnek a problémák, ha értékesíteni szeretnék ezeket a kialakított kisebb méretű lakásokat több tulajdonos részére, hiszen a két – vagy több – lakáshoz egy helyrajzi szám tartozik.
– Napjainkban már nagyon hamar, szinte a tervezőasztalról eladják a lakásokat. A vevő számára létfontosságú, hogy részletesen átböngéssze az előszerződést. Figyelni kell arra, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan önálló helyrajzi számon (társasházi albetéten) szerepeljen, ne egy osztatlan, közös tulajdonrészt vegyen meg. Előfordulhat, hogy csak a végleges adásvételi szerződésben szembesülnek ezzel a problémával. Hiszen az osztatlan, közös ingatlannak rengeteg hátulütője van. Ha el akarják adni, a többi lakó elővásárlási joggal rendelkezik, használati megállapodás van érvényben és a bank is másképpen kezeli az osztatlan, közös ingatlanokat. Úgyhogy már az előszerződés megkötésekor mindenképpen ragaszkodni kell az önálló helyrajzi számhoz – mondta Marosvári.
A problémakörről bővebben a Magyar Narancs is beszámolt, ezt a cikket IDE KATTINTVA olvashatják.
