Iskolánkban újabb Erasmus-pályázat keretén belül utazhatnak a diákok külföldi országokba nyelvtanulás, kapcsolatépítés és tapasztalatszerzés céljából. A pályázat részleteiről, az ezzel kapcsolatos programokról érdeklődtünk gimnáziumunk angol és olasz szakos nyelvtanárától, Nádudvary Tamás tanár úrtól.
– Bölcskei Rita: Hogyan sikerült megnyerni iskolánknak ezt a pályázatot?
– Nádudvary Tamás: Ez egy hosszú történet. A mostani két pályázat már a harmadik, illetve a negyedik az iskolánkban, amely az Erasmushoz kapcsolódik, illetve első körben a Comenius keretében indult el egy ehhez hasonló projekt. Ennek immár hat éve. Az első pályázat az olasz testvériskolával való kapcsolatból nőtte ki magát. Jól sikerült, úgyhogy ezen felbátorodva vágtunk bele egy újabb pályázatba. Tavaly tavasszal körülnéztünk a nemzetközi fórumon, hogy milyen lehetőségek vannak, és ekkor csatlakoztunk ahhoz a két pályázathoz, amelyben most mint sikeres pályázó partnerek veszünk részt.
– B. R. : Mit kell tudni ezekről a pályázatokról?
– N. T. : Az egyik egy kétéves futamidejű, a másik egy hároméves. Mindkettőnek megvolt az első megbeszélése, ahol az ütemezést, a találkozók időpontjait, a tematikát, a kiválasztási rendszert és egyéb fontos részleteket tárgyaltunk meg. A kétéves futamidejű pályázatnak a címe Flow, ahova részben folyó menti városokat hívtak be. Ez Pécsről nem mondható el. A folyóhoz, ha földrajzilag nem is túl közelről, de egyébként azért van közünk. Sok diák Mohácsról jár be, közel van a Dráva, és azért vannak kapcsolódási pontok, szóval ezeket fogjuk kiaknázni a projekt során. Maga a pályázat öt partnert fog össze: a főkoordinátor egy német, mainzi egyházi gimnázium, aztán van rajtunk kívül egy cseh, egy lengyel és egy francia iskola. Ami különösen előnyös ebben a számunkra, hogy az említett gimnáziumok közül velünk együtt négy egyházi intézmény is van. A kiemelt tematika mellett nagyon sok a közös vonás, így aztán tapasztalatokat tudunk cserélni, ami hasznos lehet akár a hétköznapokban is. Mindegyik iskolában lesznek találkozók a két év alatt, amely során egy-egy területet fogunk feldolgozni. A találkozásokat megelőzően, amikor már az utazó diákokat és a kollégákat is kiválasztottuk, létrejön egy kis munkacsoport, ők már felkészülten indulnak el a találkozókra, és ott is nemzetközi csoportokat alkotnak majd.
– B. R.: Mi a témája a hároméves pályázatnak?
– N. T.: A hároméves futamidejű projektben van egy osztrák, egy spanyol, egy olasz, egy aradi, egy bolgár és egy magyar főkoordinátor. Ennek a tematikája art and tales (művészet és mesevilág). A találkozók során itt is az adott témát fogjuk elemezni. Ami még ennek az érdekessége, hogy itt lesz egy hosszú távú diákmobilitás is. Ez azt jelenti, hogy a salzburgi gimnáziumban két hónapot fog eltölteni iskolánk egy diákja.
– B. T.: Miben más ez, mint egy sima testvérkapcsolat?
– N. T.: A hagyományos kétoldalú kapcsolatokhoz képest ez egy jelentős újdonságot is hordoz. A találkozók helyszínére öt, illetve hat különböző országból érkeznek diákok, szóval egy teljesen nemzetközi közeg jön létre. Ez a fajta nemzetköziség adja azt a többletet, amely igen sokszínű, kulturálisan is és nyelvileg is. Éppen ezért az adott ország nyelvét is figyelembe vesszük. Lesznek olyan találkozók, ahol a diákok kiválasztásánál az is fontos, hogy melyik másik idegen nyelvet tanulja az angol mellet. Ez egy többlet, hogy az adott diák az anyanyelvi közegben tudja ezt a második idegen nyelvet tanulni. A másik, hogy ez egy finanszírozott út. Tehát ezt az Európai Unió támogatja. Amiben még különbözik, hogy nem olyan sok diákot érint. Többnyire négy diák és két vagy három tanár megy. Ez egy intenzív, de nagyon meghatározó élmény.
– B. R.: Hogy fogják kiválasztani ezeket a diákokat?
– N. T.: Tanári ajánlás szükséges, kiváló tanulmányi eredmény, jó nyelvi szint, amelyet egy felméréssel nézünk meg. Néhány helyen a második nyelvet is figyelembe vesszük. Valamint egy kis bemutatkozót is kérünk. Törekszünk arra, hogy mindig más diákok menjenek egy-egy útra.
– B. R.: Milyen helyi programmal kapcsolódik be a gimnázium ezekbe a pályázatokba?
– N. T.: Igyekszünk az egész iskolát bevonni. Természetesen elsősorban azokat a diákokat, akik már utaztak. Megszólítjuk, hogy legyenek vendégfogadói a külföldi diákoknak, és legyenek aktív résztvevői az itteni eseményeknek. Egy igen emlékezetes találkozónk volt két évvel ezelőtt ősszel, amelynek a tapasztalatán továbbindulva azt látjuk, hogy nincs olyan elképzelés, amit nehéz lenne, vagy ne lehetne megvalósítani.
