Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását.
A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja.
A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak.
„Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa.
Ebihalakat gyakran látni a patakokban az év számos hónapjában, ám amint békává fejlődnek, eltűnnek az aljnövényzetben, ahol nehéz megtalálni őket. Tapley szerint ha sikerül azonosítani a békaporontyokat, az segíthet megállapítani az egyes fajok jelenlétét és feltérképezni, hogy melyek lehetnek azok a fontos élőhelyek, amelyek védelemre szorulnak.
A kutatók földrajzi adatokat gyűjtöttek, fotókat készítettek és méréseket végeztek az ebihalakon, valamint összevetették azok DNS-ét felnőtt példányoktól vett mintákkal. A szakembereknek végül a Megophrys békanemzetség hat fajának ebihalait sikerült azonosítaniuk Vietnam hegyi erdőségeiben.
Ezeknek az ebihalaknak szokatlan külsejük van, tölcsérszerű szájrésszel rendelkeznek, míg a felnőtt példányok szeme felett szarvra emlékeztető kinövés van és barna bőrükön levélerezetszerű mintázat fut végig, ami segít nekik beleolvadni az aljnövényzetbe.
A kétéltűekre egyre növekvő fenyegetést jelent a természetes élőhelyeik elvesztése, a vadkereskedelem, a klímaváltozás és a halálos betegségek.
A kutatók két tanulmányban publikálták az eredményeiket a Zootaxa című folyóiratban.
