Már a harmadik izzadásgátló dezodort teszteled, de egyik sem használ? Kellemes, tavaszi időben is foltos lesz a ruhád? A verejtékezés természetes, sőt, szükséges folyamat, de tény, hogy sok kellemetlen velejárója van. Létezik hatékony megoldás ellene? Utánajártunk!
Hogyan hatnak az izzadásgátló készítmények?
A különféle verejtékcsökkentő készítmények mechanikus úton akadályozzák meg az izzadást. Eldugaszolják a verejtékmirigy kivezető csövét, meggátolva ezzel azt, hogy az izzadság a bőrfelszínre jusson.
– Gyakori aggodalom a páciensek részéről, hogy a dezodorokkal eltömítjük a bőr pórusait. Ám az a helyzet, hogy ez közel sem akkora probléma, mint ahogy hangzik, hiszen nekünk embereknek – a kétéltűekkel ellentétben – nincs bőrlégzésünk, azaz nem szükséges, hogy a bőrön keresztül oxigén jusson a szervezetünkbe – hívja fel a figyelmet a félreértésre dr. Csete Béla, bőrgyógyász, onkológus szakorvos.
A másik tévhit, hogy az izzadásgátló szerekkel meggátoljuk a test méregtelenítését. Ám a szakember szerint ez a félelem sem igazán valós, hiszen a hónalj csupán töredéke az egész bőrfelületnek, ráadásul a felgyülemlő izzadság előbb-utóbb kilöki a verejtékmirigy nyílását eltömítő molekulákat, és a sós testnedv kifolyik a bőrre.
Csak rövid ideig hatékonyak a dezodorok. Miért?
A fentebb levezetett mechanizmusból következik, hogy az izzadásgátló készítmények nem tudják hosszú ideig megakadályozni az izzadást. Pontosabban megfogalmazva, minden ember esetében másként hatnak. A reklámok jellemzően átlagos embereket mutatnak be, és nem azt állítják, hogy a különös mértékben verejtékező emberek számára is megoldás lehet a készítmény.
[note note_color=”#ff8966″]Egy felnőtt ember nyugalmi állapotban naponta 500 ml folyadékot veszít izzadással. Fizikai munka, sportolás, hőmérséklet-emelkedés, stressz, szorongás, de akár íz ingerek vagy szexuális izgalom hatására ez a mennyiség a sokszorosára nőhet, akár több liternyi is lehet.[/note]
– Mindig el szoktam mondani a pácienseimnek, hogy hiába hallottuk az egyik ismerősünktől, hogy X dezodor nagyon jó, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nekünk is beválik. Minden ember különböző mértékben, és más szituációkban izzad, a hőmérséklet különbségek és a stresszhelyzet sokat változtathat a verejtékezés mértékén, az eltérő testtájékokról pedig még nem is beszéltünk – figyelmeztet dr. Csete Béla.
Épp ezért akkor járunk a legjobban, ha kitapasztaljuk, hogy nekünk mely termék a leghatékonyabb, de ha úgy érezzük, az izzadás mértéke már kóros – vagyis normális környezeti hőmérsékleten, fizikai aktivitás hiányában is fokozott a verejtéktermelés – jobb, ha orvoshoz fordulunk.
[note note_color=”#f7cff5″]Megtévesztő reklámok
A kozmetikai termékekre ugyanaz a szabályozás vonatkozik, mint egy cipőre, táskára, vagy ruhára, amit az ember a boltban vásárol, majd egy hét múlva visszaviszi, mert tönkrement. Ha egy dezodor nem válik be, az ugyanúgy hibás teljesítésnek minősül, vagyis megpróbálkozhatunk a cserével, vagy az ár visszaigénylésével, de hosszas procedúrára számíthatunk. Ez pedig nem biztos, hogy megéri egy ezer forintos termék esetében.
Panasszal a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz és a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulhatunk. Előbbi szerv csak akkor tud eljárni az ügyben, ha az adott kampány három megyénél nem terjeszkedik tovább, vagyis országos reklámokkal kapcsolatban a a Gazdasági Versenyhivatal az illetékes. Közérdekű bejelentést egyébként érdemes tenni, ha valaki azt tervezi, hogy békéltető testület, vagy bíróság elé viszi az ügyet. A versenyhivatal meg tudja vizsgálni, hogy az adott reklám megtévesztő volt-e, vagyis a hirdetésben elhangzó adatokat alátámasztja-e bármilyen kutatás, vizsgálat, amivel igazolni tudják például azt, hogy a készítmény 48 órás védelmet nyújt. Ha ilyen nincs a cég birtokában, akkor a versenyhivatal büntetést róhat ki a cégre. A panaszos pedig lobogtatni tudja a hivatal döntését. 2010-ben egyébként a Gazdasági Versenyhivatal 5 millió forintra büntette a L’Oréalt az egyik ránctalanító krém megtévesztő kampánya miatt. [/note]
Botox a hónaljba?
Az első és legfontosabb dolog, aminek egy bőrgyógyász utánajár, az, hogy a páciensnek nincs-e olyan betegsége, ami okolható a túlzott izzadásért. Ilyen például a Parkinson-kór, az Epilepszia vagy a különböző neurológiai kórképek. Ha ezt kizárták, akkor jöhet a kezelés. Léteznek orvosi, receptre felírható izzadásgátló készítmények, de ezeknek a hatásfoka úgyszintén változó, van, akinek beválik és van, akinél egyáltalán nem.
Utóbbi esetben azonban csak egy lehetőség marad, amit meg lehet próbálni: a botox injekció.
– A botulinumtoxin hígított oldata a bőrbe fecskendezve megbénítja a verejtékmirigyeket összehúzó izmokat, így blokkolódik az összehúzódásuk, vagyis a páciens nem fog izzadni. A tapasztalatok szerint ezzel néhány héten belül 80-90 százalékkal is csökkenhet az izzadás mértéke. A hatás úgy egy évig tart.
A kóros izzadás csak így szüntethető meg. A fokozott verejtékezést egyetlen izzadásgátló készítmény és gyógyszer sem képes megszüntetni, utóbbiaknak pedig sokszor több mellékhatásuk van, mint hasznuk.
A botox kezelést azonban csak kevesen engedhetik meg maguknak, hiszen hónaljanként több tízezer forint körül mozog a beavatkozás ára.
[note note_color=”#bfe388″]Mérgező vagy sem?
Az interneten számtalan cikket és véleményt lehet olvasni arról, hogy az izzadásgátló szerek hatóanyagai rákkeltőek. Ám ezt eddig egyetlen kutatás sem igazolta, pedig kifejezetten az emlőrák és a verejtékcsökkentő szerek közötti összefüggést vizsgálták.
– Az orvosok észrevették, hogy emlődaganat esetén több tumor van a felső negyedben, vagyis a hónalj területén, mint máshol, ezért kezdték el vizsgálni az izzadásgátlók összetevőit. Ám hamar kiderült, hogy ezek a készítmények nem hibáztathatóak az emlőrákért. Az ok egyszerű: a nyirokkeringés pont fordított irányú, vagyis ha az izzadásgátló felszívódna és a verejtékmirigyből a nyirokkeringésbe kerülnek, akkor nem a mell, hanem a nyak felé haladna. Ha tehát a hónaljdezodor rákkeltő lenne, akkor az elsősorban az nyaki nyirokcsomókba jelentkezne – fejti ki dr. Csete Béla. [/note]
