Takarékosan tervezett, nem kér többet, mint, ami jár, de egyelőre nem kapta meg a pécsi önkormányzat azt a fejlesztési forrást, amit még 2016-ban ítéltek meg a város számára.
Még az előző uniós fejlesztési ciklusban 32,9 milliárdos fejlesztési keretet kapott Pécs egy 2016-os kormányhatározat alapján. A megvalósult beruházások során a város takarékoskodott, és ezt a keretet nem használta fel teljes egészében. Míg több nagyváros nem tudta tartani a keretet, és plusz forrást kért projektjei megvalósításához, addig Pécsett a takarékos tervezés eredményeként körülbelül 1 milliárd forint fejlesztési forrás maradt meg.
Azaz, ez a pénz Pécs rendelkezésére állt. A város csak a kereten belüli átcsoportosítását kérte, az irányító hatóság bíztatása mellett. Ám a korábbi gyakorlattal ellentétben a felelős kormányzati szerv ezt elutasította. Tudomásunk szerint ez az eljárás egyedi, és a megyei jogú városok közül Magyarországon csak Pécset sújtja.
Többek között olyan ikonikus projektek végső lezárásához lenne szükség a forrásra, mint az új Vásárcsarnok, a Széchenyi téri Régészeti Múzeum fejlesztése, a Lauber Dezső Sportcsarnok és a Steinmetz tér felújítása. A kormányzati elutasítás az Ajtósi Dürer utcai Óvoda és Cseperedő Bölcsőde épületének energetikai fejlesztését is érinti.
A szabályoknak megfelelően a város kiírta a közbeszerzéseket – döntően 2021-22-ben, kivéve a Vásárcsarnokét, amelyet 2018-ban. A beruházások meg is kezdődtek. Csakhogy – ahogy minden más területen – az építőiparban is átírta a számokat a drágulás, az infláció.
– Ahhoz, hogy szabályosan le tudjuk zárni a közbeszerzéseket, készre tudjuk jelenteni a beruházásokat, ki tudjuk fizetni a vállalkozók által benyújtott számlákat, számos esetben rá kellett emelnünk az eredeti összegre, amit Pécs saját forrásból meg is tett, átmeneti önerőként – mondta lapunknak Ruzsa Csaba, Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármestere.
A városvezetés bízott az irányító hatóság biztatásban, és a korábbi gyakorlatban, azaz abban, hogy a város ezt a pénzt később visszakapja, és a kormányzati irányító hatóság utólag engedélyezi, hogy az uniós keret fel nem használt részéből az önkormányzat megkapja ezt az összeget.
– Fontos hangsúlyozni, hogy mi – más városoktól eltérően – nem a nekünk megítélt kereten túli igényt jelentettünk be, csak azt kértük, ami jár, ami a felelős és takarékos tervezés miatt megmaradt – fejtegette Ruzsa Csaba.
A Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) viszont az 1 milliárd 20 milliós igényből mindössze alig több mint 65 millió forintot hagyott jóvá.
Pedig idén, amikor a kormány tavalyhoz hasonlóan különböző jogcímeken megint milliárdokat von el Pécstől, némi levegőt jelenthetne, ha a város hozzájutna ehhez az egymilliárd forinthoz.
Ruzsa Csaba elmondta, nem adják fel, jogi útra terelik az ügyet: kifogást emeltek az illetékes minisztériumnál az NFK döntésével szemben, és bíznak benne, hogy a város megkapja azt a pénzt, amit a kormány 2016-ban határozatával biztosított számára.
