Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke, aki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mostani elnöke előtt volt a jegybank első számú vezetője, úgy véli: rendkívül kockázatos, ha egy ország állampolgárai egy másik állam devizájában adósodnak el.
Járai Zsigmond pénteki budapesti sajtótájékoztatóján egy kérdésre kiemelte: „úgy gondolom, rendkívül egészségtelen és óriási kockázatokat hordoz egy ország számára, ha állampolgárai egy másik ország devizájában adósodnak el. Azt kell mondanom, ez megengedhetetlen.”
Arra a kérdésre, hogy Simor András legutóbbi bejelentése szerint a jegybank az ország devizatartalékainak terhére kész a devizahitelek végtörlesztéséhez szükséges devizát a magyar bankok igénye szerint rendelkezésükre bocsátani, kijelentette: ezek a tartalékok az ország devizatartalékai, a felhasználásáról a kormánnyal közösen kell döntenie a jegybanknak.
” A devizatartalékok optimális szintjéről az MNB-nek van joga dönteni”- mondta, hozzáfűzve, ebben a kérdésben nem akar állást foglalni.
Járai Zsigmond emlékeztetett arra: jegybanki elnöksége alatt számtalanszor felhívták az akkori kormány figyelmét, sőt, személy szerint a pénzügyminiszter figyelmét is arra, hogy ez a folyamat milyen kockázatokat rejt magába.
Elmondta: működött akkoriban egy úgynevezett pénzügyi stabilitási tanács, amelyben a Pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet és a jegybank vezető beosztású szakértői tevékenykedtek. Ebben a testületben Auth Henrik, az MNB akkori alelnöke rendszeresen rámutatott a veszélyekre, bemutatta a svájci jegybank akkori elnökének ezzel kapcsolatos levelét. Az MNB pedig 2004 óta folyamatosan, félévente a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésében figyelmeztetett a devizahitelezés óriási veszélyére.
Kiemelte: „a stabilitási tanácsban nem talált meghallgatásra ez a veszély” hozzátéve, „én azt gondolom, hogy egyrészt azért nem, mert ezeknek az uraknak egy része nem is értette – intellektuálisan – ezt a problémát, vagy valószínű, nem is akarta érteni”.
Járai Zsigmond rámutatott: a devizahitelezés volt akkoriban az a kulcs, amivel fel lehetett pörgetni a gazdaság növekedését. Úgy ítélte meg: 2004-2005-2006-ban-ban és talán még 2007-ben is, egyfajta mesterséges növekedést lehetett generálni az olcsónak hitt devizahitelek „kinyomásával”. Így a GDP növekedése magasabb volt a reálisnál, mivel a lakosság a devizahitelekből lakásokat vett, és ez felpörgette a GDP-t – elemezte.
Elmondta: az akkori bankvezetők sem akarták megérteni a kockázatokat, csupán egy-két bankvezető ismerte fel a veszélyt.
„Egyetlen egy bankról tudok, amelyik nem hitelezett devizában, a vezetője elmondta, ők egy nemzetközi bank, ők már sok országban megégették magukat, ő nem ad hitelt más ország valutájában” – emlékezett Járai Zsigmond. Más banki vezetők úgy vélték, azzal érveltek, a többi bank is ad devizahitelt, így ők is csinálják, ez nem jelent kockázatot – emlékeztetett a volt jegybanki elnök. Elmondta: utólag nem tudja, tényleg nem értették meg a kockázatokat, vagy a nagyobb nyereség reményében úgy tettek, mintha nem értették volna a folyamatot.
Az MNB figyelmeztetésére a bankszövetségtől is mindig az volt a válasz, ez nem jelent valódi kockázatot – fűzte hozzá.
