Több szempontból javult az iskolai közétkeztetés minősége az elmúlt években – állapította meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) legfrissebb elemzésében.
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint az OÉTI az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveivel közösen tavaly átfogó vizsgálat keretében mérte fel a magyarországi iskolai közétkeztetés helyzetét.
A többi között megállapították, hogy az iskolákban megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, a főzés során új nyersanyagokat is használnak, és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra. Ezzel együtt azonban az ételek sótartalma még mindig jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, tejből és tejtermékből pedig a szükségesnél kevesebbet kapnak a gyerekek.
A vizsgálat feltárta azt is, hogy vannak olyan iskolák, ahol nem biztosított a napi háromszori étkezés. Sok helyen pedig az okoz problémát, hogy nincs elég idő megenni az ebédet, volt, ahol csak 10-15 perc jutott erre.
Sajnálatosnak nevezték továbbá, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál. A főzőkonyhák több mint négyötöde pedig együtt használt ételízesítőt és sót – írta az ÁNTSZ.
A statisztikai adatokból kiderül az is, hogy a közétkeztetést legnagyobb arányban (90 százalék) az alsó tagozatosok veszik igénybe, a felsősöknél ez az arány 60 százalék, a középiskolások közül pedig már csak minden negyedik eszik a menzán. A felmérés szerint a gyerekek a kitálalt ebéd háromnegyedét megették. A gyerekek többségének ízlettek az egészséges ételek, sikerült megkedveltetni az új ízeket – hangsúlyozta az ÁNTSZ, amely szerint ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a diétás étkeztetést már az iskolák kétharmadában meg tudják oldani.
Április végén jelent meg a közétkeztetésről szóló, szeptember elsejétől hatályos rendelet, amely részletesen szabályozza a többi között az iskolai menzákon, kórházakban adandó ételek elkészítését és tápanyagtartalmát. Tilos lesz a többi között a szénsavas vagy cukrozott üdítő, a magas zsírtartalmú húskészítmény, s rögzítették azt is, hogy nem tehetnek az asztalra só- és cukortartót. Előírták továbbá, hogy a közétkeztetésben fokozatosan csökkenteni kell a napi bevitt só mennyiségét.
A közleményben kiemelték, a program sikeres végrehajtásához szükség van arra is, hogy az érintettek megértsék: „például attól, hogy kevesebb só kerül az ételbe, még lehet ízletes az ebéd, ha zöldfűszereket használnak a főzéshez”. Az ÁNTSZ ezért a gyermekek egészségét szolgáló közétkeztetés megvalósításához a szülők, a pedagógusok, a közétkeztetők és az élelmiszer-beszállítók partnerségét kéri.
