Idén éppen negyedévszázados az a jegéső-elhárítási rendszer, amely pécsi központtal működik, s egész Dél-Dunántúlt lefedi. Míg a nyolcvanas években a termés közel négy százalékát vitte el a jég, addig ma már csak egy százada veszik oda. Most azon dolgoznak, hogy országossá tegyék a rendszert.
Májustól ismét – immár huszonötödik alkalommal – 24 órás szolgálatban figyelik öt hónapon át a Hármas-hegyen működő radarral a zivatarfelhőket, s küldik bevetésre a régióban meglévő 141 talajgenerátort, hogy minél kevesebb kárt okozzanak a jégverések.
– Eddig egyszer kellett üzembe helyeznünk a rendszert, de nincs kétségünk afelől, hogy még jó néhányszor kell megvédenünk a termőföldeket, házakat, autókat az öklömnyi, diónyi jégdaraboktól – mondta lapunknak a Nefela Jégesőelhárítási Egyesülés igazgatója. Huszár István szerinte pontos számítások igazolják, hogy évente csak a termőföldeken 3-4 milliárd forintot takarít meg a rendszer, míg a kocsikban, házakban is jelentős károkat sikerül kivédeni vele.
Ma évente 160 millióba kerül a rendszer: ebből a fix állami támogatás és a termelők befizetése fedezi a költségek 40-40 százalékát, hatszáz önkormányzat a 8 százalékát, a hegyközségek, biztosítók 2-2 százalékot, míg saját bevételek 8 százalékot fedeznek.
– Szerencsére évről évre új termelők, támogatók csatlakoznak hozzánk, de azt szeretnénk elérni, hogy egy egységes teherviselés valósuljon meg előbb-utóbb. A földművelésügyi tárcával is tárgyaltunk a jégeső-elhárítás országossá tételéről; az előkészítő munkák már haladnak. Jó lenne elérni, hogy a termelők által a kárenyhítési alapba befizetett összegekből jutna megelőzésre, jégvédelemre. Ebben az esetben nem a tagoknak kellene támogatni – mondja Huszár.
Az igazgató reméli, hogy hamarosan egész Magyarországra kiterjesztik a Pécsen már bizonyított rendszert, ezt a célt többek között a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is zászlajára tűzte.
S hogy mennyire hatékony az elhárítás? A talajgenerátoros módszerrel, amely egyébként Horvátországban a dél-dunántúli 141-el szemben 600 ponton működik, a jégdarabok nagysága minimalizálható. Egy komolyabb jégesőt látva ez azt jelenti, hogy a földön megjelenő borsónyi darabok elhárítórendszer nélkül akkorák lennének, mint egy golflabda.
[box title=”Katonás fegyelem van” box_color=”#33358f”]Huszár István elmondta: visszatérő jelleggel ellenőrzik a térség 141 pontján, hogy mindenhol megfelelően működtetik-e a rendszert. Az elhárítás ugyanis csak akkor hatékony, ha minden érintett egyszerre kapcsolja be a légkörbe ezüst-jodidot juttató talajgenerátorokat. Elsősorban nyugdíjasok, azon belül is jelentős számban termelők a partnereik, akikkel eddig nemigen volt gond. Mivel a szolgálat évi 200 ezer forintos díjazással is jár, komoly pénzt bukhat el, aki megpróbálja elsinkófálni a munkát. Ha esetleg a kezelő távol van vagy vakációra utazott, általában a családtag dolgozik. A rendszer egyébként több oldalról biztosított: a központot értesíteni kell az elvégzett munkáról, azt le is kell könyvelni, de még a falubeliek is folyamatosan figyelik, bekapcsolja-e a szomszéd a gépet, ha közelegnek a viharfellegek.[/box]
