A jeruzsálemi filmfesztiválon csütörtökön vetítik le Mundruczó Kornél legutóbbi rendezését, a Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv című mozit. Mint arról a Magyar Filmunió kedden beszámolt, a napokban rendezik meg 27. alkalommal a fesztivált Jeruzsálemben, amely Izrael legfontosabb nemzetközi filmes eseménye. A magyar-német-osztrák koprodukcióban készült alkotás májusban a cannes-i filmfesztiválon volt látható először.
A film különlegessége, hogy Mundruczó Kornél maga alakítja az egyik főszerepet Monori Lili, Frecska Rudolf és Csíkos Kitty társaságában – olvasható a filmunió közleményében.
A Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz című, világhírű klasszikus gótikus regénye nyomán készült film a teremtő ember és teremtménye története. A szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában.
A történetben egy, talán jobb napokat látott bérházban egy rendező készül filmje megvalósítására. Az intézetből szökött kamasz fiú anyját keresve szinte véletlenül kerül a filmforgatás szereplőválogatásába. A drámai események sora ott veszi kezdetét, amikor a casting során a fiút naivsága és egyenes tisztasága hirtelen olyan cselekvésekre ragadtatja, amely halálos balesethez vezet.
A rendezővel még soha nem történt semmi, ami akaratán kívül állt volna, és megérzi, hogy a fiú személyében egy nagyobb erővel találkozott. Amikor rájön, a különös és szelíd gyerek az ő fia, aki sok évvel ezelőtt hívatlanul jött e világra, arra kényszerül, hogy egy kiszámíthatatlan és veszélyes úton induljon el. Találkozásuk talán más körülmények között esély lenne az újrakezdésre.
A film a szeretet felelősségéről és a teremtő ember istenkísértő gőgjéről szól. Meglátni magunkat egy másik lényben, és túllépni akaratunk, érdekeink korlátain, szembenézni teremtésünk súlyával. Ez a tétje apa és fiú történetének – közölte korábban az MMKA a filmről.
A filmváltozat előtt Mundruczó Kornél színpadi adaptációt is készített a Frankenstein-tervből, amely a 2008-as Pécsi Országos Színházi Találkozón elnyerte a fődíjat és a közönségdíjat. A film hangvétele és stílusa jelentősen eltér a színpadi változattól, de gondolatiságában ugyanúgy visszanyúlik Mary Shelley regényéhez.
