Kedvező évet zárt 2013-ban a magyar tejágazat, a tejtermékek piaca egész évben keresleti volt, ez pedig mind a termelők, mind a feldolgozók számára jövedelemtöbbletet eredményezett – mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az MTI-nek az ágazat teljesítményét értékelve.
Emlékeztetett: a szakmaközi szervezet már 2012. harmadik negyedévében előre jelezte, hogy 2013-ban az ágazatban erős keresleti piacra lehet számítani. Ez a prognózis pontosnak bizonyult: egész évben jelentős kereslet mutatkozott mind a tej, mind a tejtermékek iránt. A kereslet oka – ami főként az exportpozícióból adódott – az volt, hogy uniós és a világ más részén lévő országokban csökkent a tejtermelés. Mindez az egész évben folyamatosan felfelé húzta az árakat.
Míg 2013-ban az év elején a tej felvásárlási ára 90-92 forint körül mozgott literenként, addig az év végére megközelíti a 108-110 forintot. November végén – amely időszakról pontos adatok állnak rendelkezésre – már 105 forint volt a tej literenkénti ára. Ez pedig azt jelenti, hogy a gabonaárak jelentős év közbeni esése miatt a tejtermelés jövedelempozíciója 2013-ban javult.
A feldolgozók a tej felvásárlási árának emelkedését kénytelenek voltak érvényesíteni átadási áraikban is. Főként a vezértermékek – például a 2,8 százalékos zsírtartalmú, valamint a hosszan eltartható UHT tej, a trappista sajt, a tehéntúró és a vaj – átadási árai emelkedtek.
Az átadási áremelés átlagosan 15-20 százalékot tett ki. Az árnövekedést azonban a kiskereskedők részben tompították, egy az egyben nem hárították át a fogyasztókra. Így egy év alatt átlagosan 10-15 százalék volt a fogyasztói áremelkedés a tejtermékek belföldi piacán. A fogyasztás ugyanakkor általában nem – vagy csak minimális mértékben – csökkent. A szakmaközi szervezet adatai szerint a tej- és tejtermékfogyasztás a magyar piacon 2013-ban stagnált az előző évhez képest.
Lukács László beszélt arról is, hogy a Tej Terméktanács 2013-ban kidolgozott egy ágazati fejlesztési koncepciót, amely a további fejlődés lehetséges irányait jelölte ki. Erre azért volt szükség, hogy a következő – 2014-ben kezdődő – uniós költségvetési időszakban a magyar tejágazat ne jusson a cukoripar sorsára. A stratégia a fejlesztési források elosztására, a piacszabályozás további fejlesztésére valamint az ágazatban megvalósítandó innovatív fejlesztésekre tesz javaslatot. Ezek megvalósítása azért szükséges, mert 2015-ben – a most rendelkezésre álló információk szerint – az Európai Unióban megszűnik a tejkvóta rendszere.
Amennyiben a terméktanács stratégiájában szereplő intézkedések egy-két éven belül megvalósulnak, úgy Magyarország nyertese lehet az uniós tejkvóta kivezetésének – mondta a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.
Lukács László szerint már látszanak azok a belső jelek az ágazatban, hogy a mostani keresleti piac nem marad fenn sokáig, és a jövő év második negyedévétől ár-visszarendeződés várható. Ennek pontos időpontját és hatásait még nem lehet megbecsülni, de a keresleti piac húzó hatása jövő év közepe táján megszűnik, amire a Terméktanács szerint az ágazat szereplői hosszú távú szerződéses kapcsolatok kialakításával készülhetnek föl.
