Folytatólagosan elkövetett rongálás vétségében ítélték el Heindl Péter civil aktivistát.
Ahogy lapunk korábban már megírta, Heindl Péter 2022-ben hónapokig festette át a kormány plakátjait, majd márciusban rajta is kapták. Akkor egy éjszakát a civil jogvédő és Simon Wintermans, a sokak által ismert pécsi holland a rendőrőrsön töltött. Heindl Péter és Simon Wintermans azért látták el különböző kommentárokkal a hirdetéseket, mert szerintük az állam azokkal törvénytelen politikai kampányt folytat. Tettüket egyébként nem titkolták, közösségi oldalaikon is beszámoltak róla.
Heindl Péter ellen rongálás miatt indítottak eljárást, és a bíróság első fokon bűnösnek mondta ki a férfit. A tárgyaláson az aktivista a cselekmény végrehajtását ugyan elismerte, de kitartott amellett, hogy ezzel nem követett el törvénysértést, ugyanis csak élt szabad véleménynyilvánítási jogával. Emiatt Heindl Péter és a jogi képviseletét ellátó TASZ fellebbezést jelentett be. Másodfokon részben felmentették, de a harmadfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla minden vádpontban kimondta az aktivista bűnösségét. A Pécsi Ítélőtábla az üggyel kapcsolatban csütörtökön az alábbi sajtóközleményt adta ki:
„A tényállás szerint a vádlott 2022. január 1. és március 9. közötti időszakban több, kormányzati kommunikációt tartalmazó plakátot megrongált. A Pécsi Járásbíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki kisebb kárt okozó rongálás vétségében, ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. Az ítélet ellen a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést.
A másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a vádlott bűnösségét 2 rendbeli falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás vétségében állapította meg, amelyből 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett volt, további 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett rongálás vétségének vádja alól a vádlottat felmentette és a vele szemben alkalmazott intézkedést megrovásra enyhítette.
A törvényszék határozatának indokolásában kifejtette, hogy a firkálással, festéssel, szennyezéssel történő felület megváltoztatás a Kúria jogegységi határozata alapján rongálást valósít meg. Az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadságát megjelenési formájára tekintet nélkül védi, azonban ez nem jelenti azt, hogy olyan esetekben ne lehetne korlátozni azt, amikor a „tettleges véleménynyilvánítás” útján valamely dolog megrongálódik. Az a véleménynyilvánítás, amely a tulajdon tárgyát rongálja csak kivételes esetekben igazolható alkotmányosan, mégpedig akkor, amikor a tulajdonjog korlátozása arányban áll a vélemény nyilvánító cselekmény céljával. A törvényszék e kérdés vizsgálata körében annak tulajdonított jelentőséget, hogy a megrongált plakátok tulajdonosait (a hirdetéseket kihelyező cégeket) a rongálás időpontjában a szerződésük alapján terhelte-e még közzétételi és javítási (kicserélési) kötelezettség. Azokban az esetekben, amikor a tulajdonosoknak e kötelezettsége még fennállt, a vádlott büntetőjogi felelősségét a bíróság megállapította, míg azokban az esetekben, amikor ez a kötelezettség már nem állt fenn, a vádlottat – társadalomra veszélyesség hiányában – felmentette.
Harmadfokú eljárásnak a büntetőeljárási törvény alapján kizárólag a törvényszék felmentő rendelkezése vonatkozásában volt helye.
A Pécsi Ítélőtábla a vádlott bűnösségét a további 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett rongálás vétségében megállapította, álláspontja szerint ugyanis a vádlott ezen cselekményei vonatkozásában a társadalomra veszélyesség megállapítható volt. A másodfokú bíróság ítéletét az ítélőtábla egyebekben helybenhagyta. Az ítélet jogerős.”
