Javában zajlik az egyik legkedveltebb pécsi közterület, a Jókai tér burkolatcseréje. Ennek apropóján elevenítjük fel a tér történelmét, egy kis ízelítőt adva a régmúlt korok mindennapjaiból. Gondoltuk volna, hogy egykor színház és kovácsműhely is működött itt? Arra ugyanakkor sokan emlékeznek, hogy villamos is járt a téren.
A most Jókai térnek nevezett közterület a középkori Pécs legrégebbi és legfurcsább, ugyanakkor különleges formája ellenére legkellemesebb hangulatú tere. Érdekesség, hogy Pécs két főutcája, a Király és a Ferencesek utcája egy keskeny kis sikátorra szűkül össze a tér északi oldalán, amibe ráadásul még egy fontos utca, az Apáca utca is beletorkollik. (Korábban a tér északi részén lévő házak egy része ennek az utcának a számait viselték.)
A területet az évszázadok alatt számos néven nevezték. Az 1770-es végétől a déli utcarész neve Schmied Gasse (Kovácsok utcája), majd Platea Fabrorum (Mesterek-Kovácsok utcája) volt, nem véletlenül. A környező házak kisebb-nagyobb műhelyeket rejtettek, ahol mesteremberek laktak. Később az utca és a tér egységes nevet kapott, így előbb Fischmarkt (Halpiac) lett, majd használták Kispiac, Kleine Platz, Kistér elnevezéseket is. Mostani nevét 1893-tól viseli, amikor Jókai Mór irodalmi munkásságának ötvenedik évfordulóján a neves írót Pécs díszpolgárává választották.
A Kovácsok utcája elnevezés tehát nem véletlen: az ilyen elnevezések mögött olyan személy vagy mesterember volt, aki a környéken élt és megbecsült embernek számított. 1712 és 1802 között egy kovácsmester és családja élt a tér közepén álló épületben, sőt, szomszédságában egy lakatosmester műhelye állt. Amint eltűntek ezek a műhelyek, megváltozott a tér elnevezése is.
Számunkra már ismertebb az Elefántos-ház és története. Piacsek József a XIX. században emeletes épületet húzott fel egy kis barokk ház helyére. Az 1817-ben épült Piacsek-ház átalakítása után létrejött az Elefántos-ház is, amelyet végleges formájában tulajdonosként szintén Piacsek alakított ki. Az épületet lányára, Teréziára hagyatékozta, akinek férje, Pucher György az épület sarkán fűszerboltot nyitott.
A későbbi tulajdonosok, Razgha Dezső, majd a Kisági és Simon vállalkozás „Fekete Elefánthoz” névre keresztelték az épületet. Ekkor került a homlokzatra a legnagyobb szárazföldi emlőst ábrázoló cégér, amely azt hirdette, hogy az üzletben fűszerrel és gyarmatáruval kereskedtek. Az elefánt jelképezte a gyarmatárut. A bolt megszűnése után Radocsay vendéglő néven étterem nyílt az épületben.
Ez a ház azonban arról is nevezetes, hogy egyik tánctermében a XIX. század első felében bálokat tartottak, de helyet adott vándortársulatok előadásainak is. Ez tekinthető a város első színházának, ahol mások mellett Déryné Széppataki Rózsa, a kor ünnepelt színésznője is fellépett 1827 őszén.
A téren persze nem csupán mesterek, iparosok laktak, hanem a korabeli Pécs közismert és neves személyiségei, nemesek, orvosok, tisztségviselők is.
S emlékezzünk a híres-nevezetes pécsi villamosra is, amely 1913 és 1960 között szelte át a teret. Emlékét az a tíz méter hosszúságú sínpár-maradvány őrzi, amely az Elefántos-ház és a Sipőcz patika közötti rövid szakaszon látható – s amely örök mementóként emlékeztet a száz évvel ezelőtti Pécs egyik nevezetességére.
Források
Bezerédy Győző: A Jókai tér furcsaságai
Dunai Imre: Tér mint, millenniumi megemlékezés (Pécsi Szemle 2001., 4. évfolyam, 3. szám, 131-137. oldal)
